Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rell Lajos: Békés vármegye első vasútvonalának építési és forgalomba helyezési emlékei az egykorú hírlapi tudósításokban

BÉKÉS VÁRMEGYE ELSŐ VASÚTVONALÁNAK ÉPÍTÉSI ÉS FORGALOMBA HELYEZÉSI EMLÉKET AZ EGYKORÚ HÍRLAPI TUDÓSÍTÁSOKBAN A Szolnok—Arad közötti vasútvonalnak Békés vármegye területén fekvő része vármegyénk időrend szerinti első vasútvonala. Építésének története az 1858. évi november 10-én megalakult „Cs. és kir. Szabadalmazott Tiszavidéki Vasúttársaság" létrejöttével, ennek azon első ülésével kezdődik, melyet 1857. évi április 20-án tartottak Bécsben.

1 A gróf Andrássy György elnöklete alatt működött ezen vasúttársaság életképességére jellemző, hogy a Szolnok—Debrecen közötti vonalrész és ennek Püspökladánytól Nagyváradig terjedő elágazása, a Szolnok—Arad közötti vonalrész és végül a Debrecen—Miskolc közötti pályarész épíítését nemcsak rövid idő múltával megkezdte, hanem 1859. évi május hónapban már be is fejezte.

2 Az építkezés megindulásával egyidejűleg a járóművek beszerzésének zavartalan menete is biztosított volt, ezt egy rövid hírlapi tudósítás is eképpen igazolta: „A tiszai pálya részére Nürnbergben Namer-Klett gyárában 800 személyszállító kocsit rendeltek meg, ebből kétszáz már rendeltetési helyére érkezett."3 Az építkezés első jelentősebb eredményeként a Szolnok—Szajol közötti vasúti tiszai híd szerepelt. Ezt 8 évi használatra tervezetten, vörösfenyőfa-szerkezettel építették és már 1857. évi október 17-én, „Mezőtúr" nevet viselő gőzmozdony vontatta szerelvénnyel végzett terhelési próbamenet sikere után, ünnepélyesen, „mozsarak durrogása" közben fel is avatták/* A vasszerkezetre átcserélést csak jóval későbben, a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek 1885. évi március hónapban kelt rendelete szerint végezték, nemcsak a szolnoki tiszai-, hanem a mezőtúri Berettyó és a gyomai körösi hídnál.

5 A vasutat építő társaság a következő — 1858 — évben egy rendkívüli és egy rendes közgyűlést tartott Bécsben. Előbbit február 1-én, utóbbit április 28-án. Az építkezéssel közvetlenül összefüggő tárgysorozata a rendes közgyűlésnek volt.

c Az építkezés menetének időszakában csupán egy hírlapi tudósítás jelent meg s ebben március 2-án ilyen eredmény olvasható: „A munka örvendetes gyors haladással megy előre. Különösen a gyoma—aradi pályadarab alépítése csaknem egészen készen van már, készen vannak az őrházak is, sőt az állomási házaknak is nagyrésze, névszerint a csabai, mező-berényi és kétegyházi állomásházak. A Gyomától Szolnokig terjedő pályadarabon több akadállyal kelletvén küzdeni, több híja van az építkezésnek, de már itt is látható az építkezés egész darabokon készen, az őrházak nagyrésze szintén készen van, a hátralevők gyorsan emelkednek, hasonlókép gyorsan halad az egész vonalon legjelentékenyebb két híd építése is, egyik a kevés híján kész berettyóhídé, Mező-Túr alatt, másik az ennél sokkal nagyobb Köröshídé Gyománál. Ez utóbbi a szolnoki állandó híd mintájára épül, 12 ívezettel, melynek összes belső világa 100 folyó ölnél többre terjed."

7 Az építkezés minden részlete 1858. évi október hónap elejére elkészült, ezt követőleg a pályavonal műtanrendőri vizsgálatát októben 11-én, a vasúttársaság igazgatótanácsának bizottmányi próbamenetét 23-án tartották.

8 Utóbbi már az átadási ünnep napja volt Aradon, ahová délután 15 óra 30 perckor érkezett a bizottsági különvonat. A feldíszített pályaudvaron Hauch Károly Ferdinánd helytartósági taná153