Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rell Lajos: Békés vármegye első vasútvonalának építési és forgalomba helyezési emlékei az egykorú hírlapi tudósításokban

csos, megyei első biztos, megyefőnők, Kuthy Lajos és Horváth Ádám polgármesterek állottak a fogadóbizottság élén. Az öröm és a csodálat a vidék népessége nagy tömegét is összegyűjtötte erre az ünnepre, mert látni akarta „leghőbb vágyának teljesítését" a vasúti közlekedés megindulását, amely lehetővé teszi 12 óra alatt azt, hogy a „serény gőzparipák Pest és a Maros partja közt fekvő messze tért beszáguldják."

M A közlekedés a Szolnok—Arad közötti vonalon, amely hazánk akkori vonalhálózatának sorrend szerint 21-ik vonalrészeként jött létre, 1858. évi október 25-én, hétfőn indult meg a következő menetrend szerint: „Bécs ind. 7 óra — perckor este Pest ind. 5 óra — perckor reg. Czegléd ind. 9 óra 15 perckor reg. Szolnok ind. 10 óra 38 perckor reg. Mező-Túr ind. 12 óra 7 perckor délb. Arad érk. 4 óra 43 perckor d n Arad ind. 9 óra 26 perckor reg. Mező-Túr ind. 2 óra 3 perckor d.u. Szolnok ind. 3 óra 40 perckor d.u. Czegléd érk. 4 óra 47 perckor d.u. Pest érk. 8 óra 28 perckor este Bécs érk. 6 óra 1 perckor reg. A közép állomásokról való indulási idő a minden indóházban kifüggesztett menetrendben van kimutatva."

1

0 A menetidő tehát Bécstől Aradig 21 óra 43 percig, Pestől Aradig 11 óra 43 percig tartott. Ma a gyorsvonat 2 óra 46 perc alatt, a személyvonat 4 óra 40 perc alatt teszi meg a Budapest—Békéscsaba közötti utat. Érdekes és jellemző az egyik akkori osztrák hírlapnak („Ar. Ztg.") a megnyitási ünneppel kapcsolatos bírálata: „mely csak két dolgot sajnál, először: hogy Arad a pályán Pest és Béccsel napjában csak egy vonattal közlekedtetik, minek elégtelenségét a közelebbi napok által is már igazoltnak reméli, a második az út időtartamának hosszúsága, természetesen az állomási szünetek levonásával, a próbamenetre Szolnoktól Aradig csak 3 óra 22 p. kívántatott, a menetrend Aradtól Szolnokig hat és így Pestig 11 órát határoz."

1

1 Magyarországi ilyen bírálat a vasútügynek a nyugat-európai állomásokhoz képest akkor mintegy 25—30 évvel elmaradottsága miatt nem jöhetett létre. Ennek oka az volt, hogy hazánk érdekei nem voltak azonosak az Osztrák—Magyar Monarchián belül Ausztria érdekeivel és így Széchenyinek és Kossuthnak, az 1848. évi XXX. törvénycikkben foglalt magyar vasútügyi korszerű tervei nem válhattak valóra, sem az 1848/49-iki szabadságharcunkat megelőző, még kevésbé az ezt követő időszakban. RELL LAJOS 154