Békési Élet, 1969 (4. évfolyam)

1969 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pelle Ferenc: Az általános iskolai számtan-mértan- és fizika tanítás tapasztalatai az 1967-68-as tanévben Békés megyében

c) Egy henger alakú víztartály belső átmérője 1,8 m. Leengednek belőle 8 hl vizet. Mennyit süllyed a víz szintje? Eredmény: E feladatot mindössze 8% oldotta meg jól és 11% hozzá sem kezdett a feladat megoldásához. A tanulók 81%-a vagy logikai vagy számolási hibát követett el. A tanulók 16%-a az alapterület kiszámításán nem jutott túl (és ez a feladat a tankönyvben is szerepel!). A teljesen jó megoldás szélsőségei: 0% (hat osztályban) —• 58% (Sarkad 1. sz. iskola). Érdemes külön megfigyelni a mértani és mértani vonatkozású feladatok eredményeit, melyek feltűnően gyengék — szinte hihetetlenül gyengék. Sajnos, a minisztériumi felmérések értékelése országosan is ezt mutatta ki. Az ok sokrétű, melyeket szakemberek próbálnak elemezni. Egy okot azonban máris kiemelhetünk: a kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás tanítása még mindig nincs teljes közelségben a gyakorlattal, a gyakorlati élettel. Ezen a területen még ma is inkább a tábla és a kréta dominál. És ez igen visszahúzólag hat a különben jó utakon járó gyakorlati életre való nevelés területén. A hibák és hiányosságok javítása sürgős feladat. összefoglalva az általános iskolai matematika oktatás eredményeit és helyzetét, a következőket állapíthatjuk meg: Az 5—8. osztályokban összesen 2145 tanuló tudását mértük fel. A felmérés befejezésétől számítva a tanév végéig még kb. két hónap állt a nevelők rendelkezésére a jártasságok és készségek kialakítására kb. egy hónapos új-anyag átvétel figyelembe vételével. Mivel az eredmények igen sok területen (témában) nem megfelelőek, felvetődik a kérdés, hogy az év végi ismétlések ideje elegendő volt-e a kívánt jártasságok és készségek kialakítására? A válasz: Nem lehet a jártasságokat és készségeket az év végi ismétlések ideje alatt kialakítani, legfeljebb csak javítani lehet az ismétlések megkezdésekor meglevő szinteken! A készségek kialakításához az új anyagként való tárgyalástól az év végéig, illetve a következő évek végéig (több éves készségfejlesztés esetén) biztosított idő szükséges, amihez az új Tanterv és Utasítás nem egy témakörben két-három évet is biztosít. Így pl. másfél-két évi tanítás (tanulás) után egyes iskolák (osztályok) néhány %-os eredményéből a tanév végéig aligha lett jártasság és készség. Ezért voltak agasztóak a felmérések értékelése során a feltűnően gyenge eredmények. Mit is mutattak a felmérések matematikából? Végtelen szélsőségeket, melyek egyes esetekben szinte hihetetlenek. Végtelen szélsőségeket az egyes iskolák eqvcs osztályai között (pl. ugyanazon feladat megoldása az egyes osztályok között 0—97%ig váltakozott), de végtelen szélsőségeket az egyes nevelők munkáján belül is. (pl. az adott osztály tanulói az egyik feladatot 0%-ban, a másik feladatot 95%-ban jól oldották meg). És ezt a helyzetet nemcsak a felmérések mutatják, hanem a felügyelő kartársak tapasztalatai is bizonyítják. A számtan—mértan tanításának feladatai között olvashatjuk a Tantervben, hogy „Nevelien önálló, tervszerű, figyelmes, kitartó és ellenőrzött munkára." A követelményfokokat tekintve a jártasság azt jelenti, hogy a tanulók az ismeretek önálló alkalmazásához jutottak, ez az alkalmazás azonban tudatos erőkifejtést igényel! A készség: a gyakorlati alkalmazásban, felhasználásában szinte automatikusan funkcionáló ismeret! És mit mutatnak a felmérések? Vegyük csak kimutatásba az egyes eredményeket a követelményszintek szerint: (itt a teljes felmérésre támaszkodom) 5. osztályban készségek: összeadás 74% kivonás 58% szorzás 53% osztás 28% téglalap ker. 20% téglalap ter. 12% jártasságok: mértékek váltásának átlaga 46% 6. osztályban készségek: tizedes tört osztása egész számmal 68% egyenlőszárú háromszög területe 47% jártasságok: terület-és tömegmértékek változása 65% és 68% 141