Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - VITA - Sipiczky János: Békéscsaba városfejlesztése

BÉKÉSCSABA VÄROSFEJLESZTESE Békéscsaba város 1968-ban ünnepli településének 250. és várossá nyilvánításának 50. évfordulóját. Ez alkalomból indokolt rövid visszapillantást vetni az elmúlt két és fél évszázad történéseire, hogy ennek ismeretében a jövő elképzeléseinek megítélésére kellő hasonlítási alap álljon rendelkezésre. E cikk meghatározott kerete nem engedi meg, hogy a település eddigi történetét minden részletében taglaljuk, így csak azokat a kiemelkedő mozzanatokat említjük, melyek a város fejlődését eddig is meghatározták, és a további fejlesztés kiinduló alapját képezik. Ismeretes, hogy a török hódoltságot követően az ide települő szlovák telepesek mocsaras, nádas rengeteget találtak, amely rideg állattartásra épp hogy alkalmas volt, belterjes mezőgazdasági művelést azonban kizárt. Ezen az állapoton döntő változást hozott az 1786-ban — mai műszóval élve társadalmi munkával — létesített Élővíz-csatorna, amely a város környékén levő vadvizeket levezette, és ezzel a mezőgazdasági termelés alapjait megvetette. Hasonlóan döntő tényező a Békéscsabának a Fiume-Arad vasútvonalra való rácsatlakozása, amely 1848—56 között következett be, és érezhető hatással volt a település további fejlesztésére. Ez és a kiegyezést követő általános gazdasági fejlődés megvetette az alapját Békéscsaba — egyelőre szerény keretek között mozgó — iparosodásának, amely elsősorban az élelmiszeripar és később az építőanyagipar kialakulásával kezdődött. Ehhez társult a századfordulón a textilipar. Lényegében ezek a tényezők határozták meg a település arculatát, amikor 1918-ban az eddigi nagyközséget városi rangra emelték. Addig a település a világ legnagyobb falujának számított, és ezt a jellegét — a várossá nyilvánítás ellenére — még sokáig megtartotta, mivel a város jellegét közismerten nemcsak a közigazgatási besorolás, hanem alapvetően a település kommunális ellátottsága, ezen belül döntően a közművesítés határozza meg. A város fejlődésében a következő fordulópontot 1945. jelenti. Ezen évforduló jelentősége egyelőre csak eszmei síkon jelentkezik, mivel kézzelfogható eredmények a gazdasági és politikai helyzet rendezetlensége miatt — érthetően — azonnali hatással nem mutatkoztak. Így leegyszerűsítve a fejlődés addigi menetét, azt lehet mondani, hogy a város nagyobb ütemű fejlődése, városi rangjának megfelelő fejlesztése csak az 50-es évek második felétől mutatható ki. Ezen sommás megállapítással azonban nem mehetünk el szó nélkül az 1950-es év mellett, mikor a tanácsrendszer kialakulásával egyidőben a város megyeszékhely rangjára emelkedett. A rangbéli emelkedés mellett ugyanakkor területileg és a lakosság létszámát tekintve bizonyos visszaesés mutatkozik, mivel ugyanakkor területátcsatolások révén a város közigazgatási területe és ezzel együtt lakosságának lélekszáma is csökkent. A város iparát ebben az időszakban a hagyományosnak tekinthető élelmiszer-, építőanyag- és textilipar képviselte. E struktúrában lényeges változás nem következett be, hacsak nem említjük a Forgácsoló Szerszámgépgyár Békéscsabai Gyáregységének idetelepítését vagy pedig a nyomdaipar bizonyos felfejlesztését. Az ipar fejlődése ebben az időszakban a meglevő üzemek korszerűsítésén illetve bizonyosfokú bővítésén túl nem jelentkezik. A város külső képét az eddig is uralkodó föld96