Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Nagy László. Természetföldrajzi adottságok - jövedelmező művelési ágváltoztatások két Békés megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetben

TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK — JÖVEDELMEZŐ MÜVELÉSI-ÁG VÁLTOZTATÁSOK KÉT BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A DK-Alföld jelentős részén, elsősorban a Tiszavölgyben és a BerettyóKörös vidékén mocsarak, ingoványok, lápos erdők, erekkel átszőtt területek helyezkedtek el évezredeken keresztül. Az természetes is, hiszen az Alföldet ölelő hegyvidéknek ez a terület volt az egyik errozióbázisa. A XIX. század végén és a XX. század elején meginduló ármentesítés hatalmas területeket szabadított fel és tett mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Ezeken az ármentesített területeken a fejlődésnek indult mezőgazdasági termelést azonban újabb veszély fenyegette: a belvíz. Az árvédelmi töltések megvédték a mentesített területeket a folyók árvizei ellen, de megakadályozták, hogy az ármentesített területre hullott csapadékból képződött belvíz a folyókba jusson. Az Alföldön az évi átlagos csapadék 500—600 mm, melynek eloszlása igen kedvezőtlen. Az aszályos időszakokat csapadékos periódusok követik. A lehulló nagy vízmennyiséget csak jó szerkezetű, és jó vízgazdálkodású talaj fogadja be. A DK-Alföld előbb említett tájain nem ilyen természetűek a talajok. Erősen kötöttek, s így a lehulló csapadéknak csak egy részét nyelik el. Sok esetben a felszínhez közel vízzáró réteg helyezkedik el, s így a felette elhelyezkedő réteg hamar telítetté válik. Ezeken a területeken a csapadékvíz nagy része mint felületi víz jelentkezik és a mélyebben fekvő részeken összefutva belvizeket okoz, mely elpusztítja a növényi és talaj-életet, megakadályozza a mezőgazdasági munkákat s néha a lakott területeket is veszélyezteti. (Pl. Békés megye 1966.) Fokozza a belvízveszélyt az öntözött területek növekedése, mivel az öntözés mesterségesen megemeli a talajvíz szintjét. A talaj előbb válik telítetté és nem tudja magába fogadni a csapadékot. Békés és Csongrád megyék területén 1963—1966. években a belvízzel elöntött területek nagysága a következőképpen alakult: VlZIG-ter. 16 200 kh 6 100 kh 15 000 kh 107 700 kh Szegedi VlZIG-ter. 228 360 kh 17 473 kh 99 475 kh 76 805 kh Gyulai Délalföld összesen 1963. 1964. 1965. 1966. 244 560 kh 23 573 kh 114 475 kh 184 505 kh (Az Alsótiszavidéki és Körösvidéki VÍZIG, adatai) 57