Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Nagy László. Természetföldrajzi adottságok - jövedelmező művelési ágváltoztatások két Békés megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetben

Láthatjuk, hogy évről évre jelentős az elöntés. Vannak területek, melyek minden évben belvizesek s nem kapcsolhatók be gazdaságosan a belvízlevezető hálózatba, viszont népgazdasági érdek, hogy ezeken a területeken is termeljünk. Itt azonban hiába erőltetjük a szántóföldi növénytermesztést, a víz megjelenése bizonytalanná teszi a termelést. Felvetődik a kérdés, hogyan lehet hasznosítani ezeket az előnytelen természeti adottságú területeket? Hogyan lehet ezeken a területeken biztonságosan gazdálkodni? A kérdés megvilágítására és megoldására két tsz példáián keresztül szeret1. kép rék rámutatni. Az egyik a Gyulavári Lenin Hagyatéka, a másik a Dobozi Petőfi Mtsz. Az előbbi gazdaság Gyula várostól ÉK-re kb. 8—12 km-re helyezkedik el, a Fehér és Fekete Körös, valamint a román határ által lezárt háromszögben. Az utóbbi Békéscsabától ÉK-re helyezkedik el, területét a Kettős-körös osztja meg. A táj geomorfológiai kialakulását az ősi Maros és Sebes-Körös működése határozta meg. A Maros törmelékkúpjának É-i része a Sebes-Körös törmelékkúpjának D-i oldala között egy depressziós süllyedékterület keletkezett, mely a geológiai múltban a Tisza-völgy után az alföldi folyók legnagyobb errózióbázisa volt. Az Erdélyi Középhegység folyói ebben az irányban törekedtek, s elérve, munkavégző képességük gyakorlatilag nullára csökkent. Ennek eredményeként évezredek alatt lerakták azokat a vastag, igen finom ásványianyag összetételű agyagrétegeket, melyek geológiailag és talajtanilag az egész 58