Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Tábori György: Jamina-Literatyfalva-Újcsaba (Adatok Békéscsaba-Erzsébethely településtörténetéhez)

A továbbiakban a szolgabíró megkérdezte a meghatalmazottakat, nyilatkozzanak az új helység új nevéről, amire azok kijelentették, hogy „... az újonnan alakult községüket, ezen ügyüket előmozdító országgyűlési képviselő Literáty Ödön budapesti lakos és ügyvéd megtiszteltetésére örök emlékül Literátyfalvára óhajtják elnevezni." A tárgyalások menete ezzel Békéscsabán véget ért és a szolgabíró 1882. augusztus 24-én kelt jelentésében ismételten megállapítja, hogy a kérelem adatai a nevezett törvénycikk előírásainak és feltételeinek mindenben megfelelnek, és különválás esetén — amit maga ismét javasol — a jaminaiak osztozni kívánnak Békéscsaba községi vagyonából és terheiből. A megye 1882. szeptember 18-án tárgyalja ismét az ügyet, és a határozattervezet ránk maradt első fogalmazványának szövegezése szerint elfogadja a második beadvány érveit, elismeri, hogy az idézett törvénycikk minden pontjára a jaminaiak látszólag megnyugtató adatokat szolgáltattak. Ezek értelmében a megye javasolja a belügyminiszternek a külön községgé alakulás engedélyezését, de új nevéül Új-Csaba nevet javasolja engedélyezni. A megyei gyűlésen valószínűleg nagy vitát váltott ki az elszakadás ügye, mert a gyűlés végső határozata és a felterjesztés szövege a kérelem ismételt megtagadását kéri a belügyminisztertől: „...a megye közönsége a jelenleg fennálló viszonyok között sem lát semmi elfogadható okot arra nézve, hogy az ügy fontosságához mérten beható megfigyelés és mérlegelés után hozott előbbeni határozatát megváltoztassa." A felterjesztés még a következő indokokat sorolja fel az önállósulás ellen: 1. Békéscsabához oly közel fekszik, hogy rövid időn belül azzal össze fog épülni, 2. „ ... a szellemi erők teljes hiányában és e mellett még ilyen gyenge anya,gi viszonyok között a fejlődésre kevés a kilátás." 3. szerény anyagi viszonyainál fogva rendőrséget szervezni nem képes, így a környékbeli gyanús elemek búvóhelyévé lenne, ami Békéscsabára is veszélyessé válna, 4. az újonan alakuló helység Békéscsaba területébe lenne beékelve, ami természetellenes, 5. Békéscsaba a megfigyelések szerint Jamina felé terjeszkedik, így idővel az új helység Békéscsaba fejlődését és terjeszkedését gátolni fogja. A belügyminiszter leirata 1882. december 30-án érkezett meg a megyéhez, amelyben a miniszter elismeri, hogy a második beadvány indokolása kellően igazolt, és az új község alakításához a jaminaiak minden törvényes rendelkezésnek megfelelnek. Így a kérelemnek helyt ad! De mielőtt a különválás megtörténne, az alakuló községnek meg kell mutatni szervezkedési tervét, amennyiben nem nagyközség, hanem kisközség akar lenni, mely körjegyzőséghez kíván tartozni, végül a községi háztartási pénzügyi keret biztosítása végett Békéscsaba község vagyonából a reá eső rész tárgyában tanácskozni kell a község vezetőségével. A rendelet megküldése után a belügyminiszter — Tisza Kálmán levélben kereste meg Békés megye alispánját, Jancsovics Pált, és intézkedését mentve tudatja, hogy a kérelem a törvényes kellékeknek szabályszerűen megfelelt, így teljesítését elvileg ki kellett mondani. Majd a további gyakorlat mutatja 51