Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

A MEZŐGAZDASÁGI MUNKAERŐ ELLATASANAK PROBLÉMAI BÉKÉS MEGYÉBEN A Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Csoportja az elmúlt év őszén fenti cimen pályázatot hirdetett a megyében élő agrárközgazdászok és a témával foglalkozni kívánó közgazdasági szakemberek részére. A pályázatra összesen hat pályamunka érkezett be. A bíráló bizottság véleménye szerint a tanulmányok átfogó képet adtak a munkaerő helyzetről, a közgazdasági elemzés módszereivel feltárták az alapvető összefüggéseket és igen sok, a gyakorlatban megvalósítható javaslatot tartalmaztak. E cikk terjedelme nem biztosítja a pályázatokban feldolgozott sokrétű anyag átfogó ismertetését, csupán néhány lényeges kérdést érintő, vázlatos áttekintésre nyújt lehetőséget. A pályamunkák zöménél kiindulópontként szerepelt Békés megyénk az ország mezőgazdasági ellátásában betöltött — közismerten igen jelentős — szerepe. E tényező még inkább alátámasztja a munkaerőkérdés megoldásának indokoltságát, illetve olyan gazdasági intézkedések kidolgozásának és megvalósításának biztosítását, melyek az irányító mezőgazdasági szervek, a mezőgazdasági üzemek, minden egyéb érintett szerv és vállalat összehangolt komplex tevékenységével viszonylag nem hosszú idő alatt képes a meglevő ellentmondások feloldására, a munkaerőellátás nehézségeinek megszüntetésére, ezen keresztül a mezőgazdasági termelés intenzívebb, gyorsabb fejlődésének biztosítására. A pályázatok zömmel a termelőszövetkezetek munkaerő kérdéseivel foglalkoztak, mivel az állami gazdaságoknál ez többé-kevésbé megoldott, illetve olyan sajátos tényezők, mint a tagsági viszony és ebből eredő foglalkoztatottsági igény, nem jelentkeznek. Értékes és megfelelő következtetések levonására alkalmas táblázatot közölt néhány pályamunka. A termelőszövetkezetek üzemtervei alapján megyei összesítésben fel lett dolgozva a reális munkaerőszükséglet és a termelőszövetkezeti tagságból az adott időpontban rendelkezésre álló munkaerő. A két adat összevetésével havonkénti bontásban és éves átlagban is könnyen kiszámítható a munkaerőfelesleg, illetve hiány. A táblázat szerint az év első négy hónapjában jelentkező felesleg, május hónapban hiány, június, július, augusztus hónapokban kisebb mértékű felesleg, szeptember, október hónapokban jelentős hiány, november, decemberben ismét jelentős felesleg mutatkozik. Ebből automatikusan következik, hogy a termelőszövetkezetek a munkaerő szempontjából kétirányú nehézséggel küzdenek: a) különösen a betakarítás időszakában mutatkozó munkaerőhiány megszüntetése, illetve a munkacsúcsok lefaragása, b) főleg a téli időszakban mutatkozó jelentős munkaerőfelesleg megfelelő foglalkoztatottságának biztosítása. A munkacsúcsokból adódó nehézségek közismertek, így megoldásuk szükségességét külön indokolni nem kell. Nem kevésbé fontos feladat azonban a munkaerőfelesleg megfelelő foglalkoztatottságának biztosítása, figyelembe véve azt is, hogy megyei szinten éves 439.