Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

átlagban kb. 7570 fő felesleg mutatkozik. Nem megfelelő foglalkoztatás következtében jelentkező átáramlási folyamatok a munkacsúcsok nehézségeit tovább fokoznák. A vonatkozó statisztikai adatok bizonyítják, hogy az utóbbi években növekedett a termelőszövetkezetekbe belépők száma, elsősorban a szövetkezetek gazdasági megerősödésének hatására. Ezzel összefüggésben is csökkent a mezőgazdasági lakosság más népgazdasági ágakba történő átáramlása. Másik oldalról azonban a tagság zömét képező korosztályok elöregedési folyamata egyre jobban érezteti hatását, ellensúlyozva az előző pozitív jelenség hatását is. A pályázók az eddigiekkel összefüggésben vizsgálták a mezőgazdaság további gépesítésének lehetőségeit, a gépesítés hatását a foglalkoztatottságra. Csupán ez a tényező számtalan bonyolult összefüggés tisztázását teszi szükségessé. Talán a legfontosabb ezen a területen a termelőszövetkezetek munkaerő-igényének szakképzettség szerinti változása. Egyre nagyphb az igény különböző szakemberekben, felsőfokú végzettségűektől a szakmunkásokig. A tagság döntő többsége az új igények szerinti szakképzettséggel nem rendelkezik, illetve bizonyos korosztályok szakképzése irár nem valósítható meg. A felvetés érzékelteti a megoldásra váró probléma nehézségeit. Visszatérve a munkacsúcsok kérdésére, ennek megoldására sok különböző és zömmel gyakorlatilag hasznosítható javaslat született.. Csak a legfontosabbakat megemlítve: korszerű termelés és üzemszervezési módszerek megvalósítása, termelésszerkezet optimális összehangolása a munkaerővel, gépesítés előzőeknek megfelelő fokozása, kooperációs kapcsolat más ágazatba tartozó gazdasági egységekkel, idényjellegű foglalkoztatást igénylő munkaerő felkutatása és bevonása, átmeneti megoldásként tanulóifjúság, honvédség segítsége, különböző munkafolyamatok csúcsainak széthúzása slb. Valamennyi üzemre alkalmas „receptet" természetesen nem lehet kialakítani, mivel az üzemi sajátosságok sok esetben alapvető eltéréseket eredményeznek. Az a feladat, hogy az egyes üzemek sajátosságainak figyelembevételével, a- pályázatban javasolt és egyéb hasznos módszerek alkalmazásával, egyedenként legyen kidolgozva a célravezető intézkedési terv. Másik, nem kevésbé fontos feladat a munkaerőfelesleg megfelelő foglalkoztatottságának biztosítása, lehetőleg az adott üzem keretein belül. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével más népgazdasági ágakban, így az iparban is az intenzív fejlesztés került előtérbe. A bázisbérszínvonal-szabályozással a munkaerő foglalkoztatottságban meglevő jelentős belső tartalékok feltárása csak hoszszabb időszak alatt realizálódik. Ennek ellenére tendenciában nem lehet tartós létszámnövekedésre számítani, még akkor sem, ha jelenleg az ipar is több területen munkaerőgondokkal küzd. Az anyagi érdekeltség rendszere, a jövedelemszabályozás egyértelműen olyan irányba ösztönöz, mely nem létszámnöveléssel, hanem a meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával, a műszaki fejlesztéssel, általában az intenzív fejlesztés tartalékainak feltárásával jár. E tényező szintén alátámasztja a mezőgazdasági munkaerőfelesleg foglalkoztatásának mezőgazdasági üzemekben való megoldását. Milyen lehetőségek vannak — főleg az eddig nem kellően, vagy egyáltalán nem kihasználtakat figyelembe véve — a megoldásra? Első helyen — az eddigi tapasztalatok alapján is — a termelőszövetkezetek segéd-, mellék- és feldolgozó-üzemági tevékenységének bővítését kell említeni. A pályaművek részletesen tárgyalják ezt a kérdést, vizsgálják az eddigi tapasztalatokat, elemzik a kedvező és kedvezőtlen jelenségeket, foglalkoznak az előnyös és hasznos bővítési lehetőségekkel, konkrét, sokirányú javaslatot adnak, sok esetben az egyes tájegységek speciális adottságait is figyelembe véve. Egyetlen jelentős témát konkrétan kiemelve: több pályázó részletes és összefüggő javaslatot ad a termelőszövetkezetek olyan irányú tevékenységének bővítésére, melyek a jelenleg kielégítetlen lakossági szükségletek kielégítésére alkalmasak. Viszonylag új módon értékelték a mezőgazdasági üzemek és az ipar nagyobb fokú kooperációjának szükségességét. E területen jelentős tartalékok vannak az eltérő munkacsúcsokból adódó kiegyenlítésre, a foglalkoztatottság növelésére bedolgozói rendszer szélesítésével, ipari termelési folyamatok egyes elemeinek mezőgazdasági üzemben történő elvégzésével és számos egyéb módszer alkalmazásával. 440.