Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

évekig tartó küzdelmet folytatott azért, hogy a csabai és környékbeli parasztságot elszakítsa a 48-as párttól, s valódi érdekeire ébresztve, a szegenyparasztsághoz kapcsolja. Pártján belül a földmunkásság és szegényparasztság képezte a hajtóerőt, de azt is jól tudta, hogy birtokos paraszt nélkül nincs parasztpolitika. A békéscsabai példa mindenesetre azt mutatja, hogy a század elején a parasztegység reális lehetőség volt. S az I. világháború előtt pártja, valamint a Nagyatádi-féle Gazdapárt körül valóban ki is alakult a korabeli magyarországi parasztmozgalmak elemi integrációja. Politikai működése azonban túlságosan rövid időre szorítkozott ahhoz, hogy nagy tervét megvalósítsa: megteremteni az egész országot átfogó, ütőképes parasztpártot. Végül Achim meggyilkolásának körülményeit boncolgatta: 1910-re már szinte lehetetlenné tette a békéscsabai úri vezetést. Bizonyos fajta helyi kettős hatalom jött létre. Sorsát azonban végzetesen az befolyásolta, hogy a parlamentben tanúsított háborúellenes magatartása miatt elhallgattatását a kormány is kívánatosnak tartotta. A Zsilinszky testvéreket ezután a helyi hatalmasságok bujtották fel, s néhány forrás alapján határozottan arra az eredményre jutott, hogy — a szakirodalomban általánosan elfogadott állásponttal szemben — a gyilkos lövést nem Zsilinszky Gábor, hanem Endre adta le. Szünet után a korreferátumokra került sor. Dr. Szekeres Béla kollégiumigazgató (Békéscsaba): A gyáripar kialakulása Békéscsabán. A XVIII. században a csabai céhes ipar a gyulai függvényeként alakult ki. önállósulásra az 1800-as évek elején került sor. A XIX. század végén pedig már mintegy 6—700 iparos élt Békéscsabán. Az első kapitalista üzemeket — főleg malmokat — a múlt század második felében alapították. De a századfordulón már fellendült a tégla- és cserépgyártás, majd a textilipar is. így vált Békéscsaba már az I. világháború előtt a megye ipari központjává. A két világháború között tovább növekedett Békéscsaba gazdasági jelentősége. Fejlődése gyorsabb volt az országosnál. Jelentős új vonás a különböző pénzintézetek üzemalapító tevékenysége. 1925-ben már 30 üzem működött Békéscsabán, s az ipari munkások száma 3000 fő. De a munkásság szervezettsége és harca is magas fokot ért el ebben az Időben. A felszabadulás után gyorsan talpra állt városunk ipara. Számadatok bizonyítják, hogy azóta soha nem várt fejlődés következett be. Dr. Tábori György megyei múzeumigazgató (Békéscsaba): A néprajzi kutatás főbb feladatai Békéscsabán. A néprajz- és történettudomány viszonyának tisztázása után áttért a békéscsabai néprajzi kutatások eddigi eredményeinek számbavételére és a további feladatok kijelölésére. Különösen fontos lenne Békéscsabán a településtörténet néprajzi szempontú kutatása, hiszen így sokmindent megtudhatnánk az elődök életmódjára, társadalmi viszonyaira stb. vonatkozóan. Ugyanígy eredményes lehetne a népi építészet, a gazdálkodás és a lakberendezés kutatása is. A viselet tüzetesebb vizsgálata választ adhatna arra, hogy az idetelepült szlovákok mennyiben őrizték meg sajátos tárgyi kultúrájukat. A népi jogélet s a szellemi néprajz különböző ágai még szinte teljesen feltáratlanok békéscsabai viszonylatban. Dr. Szabó Ferenc megyei levéltárigazgató (Gyula); A békéscsabai 6. vörös hadosztály történetéből. A Tanácsköztársaság idején Békéscsaba az itt szervezkedő 6. vörös hadosztály révén kiemelkedő katonai és ezzel együtt politikai szerepet töltött be. Az 1918-as fegyverszünet megkötése után kialakult katonai helyzetre jellemző, hogy a demarkációs vonalnak a Maros és a Körösök völgyében húzódó mintegy 180—200 km hosszúságú szakaszát alig hatszázadnyi erő tartotta. A burzsoá kormány 1919 márciusában tett kísérlete után csak a proletárforradalom vezetése látott erélyesebben a hadseregszervezéshez. A katonai helyzet (Arad megszállása) következtében a Dél-Tiszántúl katonai központja hamarosan Békéscsaba lett. A veszély nagyságát felismerve, a helyi munkástanácsok már március utolsó napjai436.