Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

ban hozzáláttak a toborzáshoz, s a felszerelés nehézségei ellenére jelentős tömegeket mozgattak meg. Április 1-én a szervezést a polgári szervektől átvette a hadosztály parancsnoksága, s április közepéig (a román csapatok támadásáig) itt, majd a visszavonulás után Nagykőrösön folytatta a toborzást. Munkájának és a viharsarki munkásság és parasztság lelkesedésének eredményeként az innen jelentkezett vöröskatonák számát mintegy húszezerre tehetjük. Programon kívül kért szót dr. Vigh Károly muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum), aki Király István néhány, Bajcsy-Zsilinszky Endrével kapcsolatos kitételére kívánt reflektálni. Kifogásolta, hogy az előadó történész számára megengedhetetlen módon idealizálta Achimot. Nem illett az ülés jellegéhez a gyilkosság problémájának ilyen felvetése. Ezzel kapcsolatos állításának szinte minden hitelt érdemlő forrás ellentmond. Az efféle beállítás csak a szenvedélyek felesleges felkorbácsolására jó, s erre semmi szükség, hiszen amúgy is éppen elég félreértéssel kell megküzdeni azért, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre is elfoglalhassa méltó helyét nemzeti hőseink között. Délután a TIT Országos Történelmi Választmányának ülésére került sor. A TIT Békés megyei elnöksége nevében Elek László üdvözölte a megjelenteket. Az évforduló jelentőségének méltatása után arról szólt, hogy a különböző szakosztályoknak együttműködve, sokoldalú programmal kell tudatosítani az ötven év előtti események jelentőségét. Mód Aladár egyetemi tanár, az Országos Választmány elnöke — miután megköszönte a vendéglátást, s kiemelte a hallgatóság meglepő nagy számát és érdeklődését — átadta a szót a két forradalom problematikájával foglalkozó előadóknak. Milei György (MSZMP KB Párttörténeti Intézete): A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása. A címben jelölt téma a korszak egyik legfontosabb problémája, s mindenekelőtt azt kell leszögezni a korábbi pontatlan és téves beállítás után, hogy a párt a magyar munkásmozgalom szerves folytatása. 1917—18 eseményei azt mutatták, hogy az SZDP vezetése nem képes lépést tartani a tömegek forradalmasodásával. Ez indította a párt legjobbjait a különböző baloldali csoportok megalakítására. Ezek a csoportok azonban sem eszmeileg, sem szervezetileg nem nőttek fel egy új munkáspárt előtt álló feladatok megoldásáig. Ezért volt igen fontos állomása a magyar munkásmozgalomnak az oroszországi hadifoglyok hazatérése. A korábbi torzításokat tisztázva azt is elmondhatjuk, hogy e csoportnak is, de a magyar munkásmozgalomnak is egyik legkiemelkedőbb vezetője volt Kun Béla. Vezetésével a hadifoglyok a forradalmi programot hozták magukkal. 1918 novemberében így lehetővé vált a forradalmi erők tömörítése és a párt azonnali megalakítása. Hajdú Tibor (MSZMP KB Párttörténeti Intézete): A két forradalom a legújabb kutatások tükrében. Mint bevezetőben jelezte, főleg a két forradalom osztályjellegét vizsgálta. Mindenekelőtt azonban leszögezte, hogy a két forradalmat egységes folyamatként kell értékelni, anélkül természetesen, hogy elmosnánk a kettő közötti különbséget. Az őszirózsás forradalom a régi rendszer spontán tagadása, és nem pozitív célokért indított tömegmozgalom eredményeként jött létre. A győzelem öröme kezdetben feledtette az ellentéteket, 1918 decemberére azonban ismét kiéleződtek, amit erőteljes jobboldali szervezkedés, kormányátalakítás és baloldali tömegakciók jeleztek. 1919 elejére az egység teljesen felbomlott, s kettős hatalom jött létre Magyarországon. A döntést a Vyxjegyzék kényszerítette ki. A másik igen fontos problémára, a földkérdésre áttérve hangsúlyozta, hogy a földosztás elmaradása jóvátehetetlen következményekkel járt: a forradalmi munkás- és parasztmozgalmak egységét ezután már nem sikerült megvalósítani. A Tanácsköztársaság vezetésének ez volt a legsúlyosabb hibája. 437.