Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - SZEMLE

az fgy szerzett, esetleg még vásárlással is kiegészített gabonát felszállították az északi bányavidékre, ott valamivel drágábban eladták, a kapott pénzen pedig a saját élelmezésükre olcsó zabot vettek. De ebből is csak 40 kg jutott egy főre évente. Nyomorúságos helyzetükből csak elvándorlással törhettek ki. De az elvándorlás egyúttal az ottani szigorú röghözkötöttségből való szabadulást is jelentette. S ami még szintén nagyon fontos: a szabad vallásgyakorlatot. Kezdetben természetesen primitív gazdálkodást folytattak, főleg az igavonó erő hiánya miatt. Nagy jelentőségű lehetőség volt a szabadfoglalásos rendszer: mindenki ott és annyit fogott művelés alá, amennyit akart. Ez biztosította a jobb megélhetést, ugyanakkor állandó terjeszkedési problémákat eredményezett. Néhány év múlva pedig a belső társadalmi ellentéteknek is forrásává vált: a később érkezőknek már nem jutott elegendő terület. Gyakori jelenség a továbbvándorlás. Ennek vagy a vállalkozó kedv, vagy a négy évi adómentesség lejárta stb. volt az oka. Meg kell értenünk ezeket a sok nyomort megélt embereket: igyekeztek kiverekedni maguknak az adott körülmények között a lehető maximumot. Azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az új lakosok gazdasági, társadalmi és politikai helyzetét tekintve az idetelepedés eredményes volt. Dr. Király István (az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos főmunkatársa) Achim L. András Parasztpártjának főbb történeti kérdései címmel tartott előadást. Bevezetőben arról szólt, hogy Békéscsaba várossá alakulásáról nem lehet Achim nélkül beszélni. Ö volt ugyanis az, aki talán legkövetkezetesebben harcolt azért, hogy a korrupciós, szűk látókörű községi vezetés helyét a képzettebb, a fejlődést jobban biztosító városi vezetés foglalja el. A mozgalommal foglalkozó irodalomban egészen napjainkig sok az ellentmondás vagy tudatos torzítás, ami jellegének félreértéséből adódik. Achim mozgalma sokoldalúan kapcsolódik az agrárszocializmushoz. Ez a kapcsolat egyrészt személyeken és különböző fúziókon (Mezőfi és Várkonyi pártja) keresztül követhető nyomon, másrészt pedig a mozgalom eszmei tartalmában ragadható meg. Ezen eszmei rokonság legfontosabb tényei: harc a paraszti munkaszervezetben levő feudális maradványok ellen, a földkérdés demokratikus megoldásáért és a polgári demokratikus reformok (progresszív adózás, választójogi reform stb.) megvalósításáért. Ezeket Várkonyi István vetette fel, de Achim dolgozta ki. Mezőfi Vilmos szorgalmazta a helyi politikában való részvételt, s őt követte a pártépítésben is. Az összetartó kapcsok mellett azonban jelentős különbségek is vannak. — S éppen ezeknek a vizsgálatát hanyagolta el az eddigi kutatás. A két mozgalom bár azonos gazdasági-társadalmi feltételek, de különböző politikai körülmények között jött létre. Ez azt jelenti, hogy a parasztság számára bebizonyosodott: az uralkodó osztály egyetlen csoportja sem képes megoldani az ország társadalmi problémáit; másrészt pedig a szegényparasztság és földmunkásság egy része az SzDP helytelen politikája következtében nem a munkássággal, hanem a parasztság más rétegeivel kereste a kapcsolatot. Ilyen körülmények között jöhetett létre a parasztság első önálló pártja. Sok problémát okoz Áchim osztályhelyzetének meghatározása is: mintegy 200 kat. h. saját földdel rendelkezett, melyen kitűnően gazdálkodott. De ennél jóval nagyobb jövedelemre tett szert a mintegy 1000 kat. holdnyi bérletből. Achim tehát osztályhelyzeténél fogva leginkább tőkés bérlőnek tekinthető, aki évente kb. 100—150 000 korona forgalmat bonyolított le. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy munkásainak tisztességes bért fizetett, s jövedelmét jórészt felemésztette a mozgalom. Achim társadalmi helyzetét tekintve tehát nem volt paraszt, de parasztpolitikus volt. Érdeke volt a földbirtok államosítása, hiszen ez a földjáradék csökkenését eredményezte volna. Pártja parasztpárt volt, amely magába foglalta a birtokos- és szegényparasztságot, de csatlakozott hozzá a kispolgárság, a radikális értelmiség, sőt az úri birtokosság egy része is. Ez az osztályösszetétel magyarázatot ad programjának erényeire és gyengéire. A párt kiterjedése: Békés, Csanád, Bihar, Bács, Hajdú és Arad megyék. Achimmal kapcsolatban állandóan felvetődik a parasztegység problémája. Egy eljövendő forradalom nem nélkülözhette a parasztság tömegerejét, s ugyanakkor a parasztság is várta a forradalmat. Az egységet saját pártján belül igyekezett először megvalósítani: 11* 435