Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Lévay Ferenc: A madártan egyik kitűnő szarvasi tudósa, Molnár Béla

A MADÁRTAN EGYIK KITÜNÖ SZARVASI TUDÓSA, MOLNÁR BELA A tudományos világ évszázadok óta kutatja a kakukk életének titkait. Szarvas városában MOLNÁR BÉLA polg. iskolai tanár negyedszázaddal ezelőtt a nádirigó fészkelési viszonyaihoz alkalmazkodó kakukk magatartását rendkívül pontosan figyelve, rögzítette a „kihordási ösztön" (e megnevezés tőle származik!) megnyilvánulásának mind a lehető négy alakját: újat hoz a fészektárs eltávolításának módjában; újat hoz a fészektársak eltávolításának technikájában; a fészken ülő dajkaszülő alóli kihordásról és a kettős kakukkporonty-küzdelemről. Ezzel a nádirigó és a nádirigó fészkelési viszonyaihoz alkalmazkodott kakukk biológiája, a kakukk ismerete (amely a kakukkprobléma tökéletes ismeretét is jelenti), MOLNÁR BÉLA alapvető megfigyelései és kísérletei által az ösztöni megnyilvánulásokon át végigvezet a kakukk életén, a kakukkporonty és a fészektársak, illetve a kakukk és a mindenkori dajkaszülők viszonyán és egész sor eddig teljesen ismeretlen kakukkproblémát juttatott nyugvópontra. A kihordási ösztön kifejlődésének, illetve megnyilvánulásainak a Holt-Körösön bekövetkezett megismerése és ugyanott a kakukkporonty kihordásai lehető mind a négy alakjának a filmre rögzítése végérvényesen eldöntötték a kakukkproblémák eddig legkétségesebbjét: a kakukkporontynak a fészektársaitól való szabadulásának kérdését is. A szakkörök figyelme a szarvasi kakukk-kutatás felé fordult. Állandóan fényképfelvételeket kértek, mint bizonyító anyagot. így került kapcsolatba a Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségével. E kapcsolat megteremtése után az Oktatófilm Kirendeltség 1940. év nyarán Karbán József operatőr által elkészíttette és filmre vétette a Szarvason felfedezett és az oktatófilm céljaira MOLNÁR BÉLA által átadott tudományos anyagot. A film „A kis kakukk" címet kapta. Ez a film Velencében 1942. évben megtartott X. Nemzetközi filmversenyen első díjat nyert. Később az Oktatófilm Kirendeltség vezetőjével, a megkötött szerződés pontjainak be nem tartása miatt, amely szerzői jogát sértette, vita támadt, amelyet rövidre szabott életében sem tudott elrendezni. 1942. év nyarán elkészítette — a világon legelőször — a Holt-Körösön fészkelő nádirigó és kakukk települési térképét. E térképek alapján több évi települések összehasonlításával feltűnést keltő megállapításokat tesz: „Kitartó élet-halál küzdelem folyik tehát a nádirigó és a kakukk között." Ez adatok mutatják, hogy a kakukk a Holt-Körösön túlszaporodik, a nádirigók fészkelése ennek következtében csökken. A nádirigó és a kakukk küzdelme az elkövetkezendő idők folyamán dől el, hogy kap-e külső segítséget, más területről beköltözőket a nádirigó vagy esetleg szaporodásában még jobban elhanyatlik. Miután a kakukkproblémát megoldottnak tekintette, 1943. év nyarán a madár szaporodási ösztönének megnyilvánulásaival foglalkozik. Az ösztöni alapon való kutatás az ő nevéhez fűződik. Ezen az alapon folytatja kísérleteit és tanulmányait és 432.