Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán. Egy Békés megyei szocialista község: Telekgerendás

változott sokat, és csak a község létrejöttével jelentkező nagyobb igény teremtette meg a korszerűbb, a modern követelményeknek inkább megfelelő iskolaszervezetet a fentebb említett időpontban, 1954-ben. Ettől kezdődően egységesebb és színvonalasabb lett az oktatás, de megfelelő iskolaépület, felszerelés és nem utolsó sorban a pedagógusokkal való ellátottság hiánya miatt így is csak megközelíteni tudta a városi és községi iskolák színvonalát. Pedig a létszámban rohamosan gyarapodó község gyermeknevelési igényeit ez sem így, sem úgy nem elégítette ki. Nem segített a helyzeten a közben — 1952-ben 350 ezer Ft-os költséggel épített kéttantermes iskola sem, és szükségessé vált egy nagyobb befogadóképességű, új iskola építése. A megvalósulás éve: 1961. Erre az időre a szakszerűbb és differenciáltabb oktatás következményeinek megfelelően a nevelői létszám is fokozatosan gyarapodott, és a korábbi 5—7 pedagógussal szemben 20 fölé emelkedett (1951: 7; 1952: 12; 1955:19; 1957: 20, 1963: 23). Az új iskola szépségével, szertárainak gondos, a modern oktatást jól szolgáló felszerelésével biztosítja az oktatásnak azokat a feltételeit, melyeket napjaink megkívánnak.

6 És hogy e lehetőségekkel élnek is itt, bizonyítják azok az eredmények, melyeket a beiskolázások során ért el az iskola. Az 1964-es adatok szerint, melyek már az új iskola tevékenységének mutatói, a tanulók 40%-a középiskolában, 35%-a iparitanuló iskolában tanult tovább, a fennmaradó 25% pedig a község adta lehetőségek szerint a mezőgazdaságban helyezkedett el. Ez a százalékarány természetesen változó, és a lehetőségekhez igazodik. Megfigyelhető, hogy az utóbbi években az érdeklődés inkább az ipari pályák felé fordul, és a továbbtanulás számszerű aránya is errefelé tolódik. Az iskolát dicséri, hogy a tapasztalatok szerint a falai közül kikerülő tanulók jórésze a továbbtanulás során megfelelő eredményt ér el, érdeklődésével, szorgalmával nem marad le más, korábban esetleg előnyösebb körülmények közt levő társától. Az oktató munka és a tanulás elmélyítésének lehetőségét szolgálja a mintegy ezer kötetes, állandóan gyarapodó iskolai tanári és ifjúsági könyvtár, valamint az 1962-ben szervezett napközi otthon (mely 1964-ben korszerű konyhát is kapott). Az iskolai munka szerves része a tanulók mozgalmi tevékenysége az úttörő szervezetben, ami tanulmányi tekintetben éppúgy érezteti hatását, mint a kulturális vagy sporttevékenységben. A dicsérő és elismerő oklevelek hosszú sora enged következtetni arra a munkára, amivel az iskola tanulói a járási és megyei versenyeken való jó szereplésre készültek. A jó munka eredői között feltétlenül számításba kell venni azokat a társadalmi erőket, melyek mindig segítségére sietnek az iskolának. A tanács, a párt, az állami gazdaság és a termelőszövetkezet erkölcsi és anyagi támogatása mellett a szülői munkaközösség is támogatja az iskolatanácsot a legfontosabb nevelési problémák megoldásában. Ennek a tevékenységnek az aktivizálására indította meg az iskola az 1963—64. tanítási évtől a szülők iskoláját, melynek 30—40 hallgatója rendszeresen foglalkozik a soron levő oktatási, nevelési feladatokkal. A múlt mulasztásait pótolni engedő „dolgozók iskolájá"-ról is szólni kell itt, melyet 1961-ben szerveztek meg, és amelynek közel száz tanulója igazolja azokat a mostoha viszonyokat, melyekről e fejezet első részében szóltunk.

7 Az iskolán kívüli népművelésben elsődleges szerepe van a község művelődési otthonának, amely az állami gazdaság területén épült 1953-ban, egymillió Ft költséggel. Ezt megelőzően meglehetősen kevés kollektív művelődési és szórakozási lehetőség volt, csupán egy 40—45 személyt befogadó kultúrterem, amely — a gazdaság dolgozóinak számát tekintve —• egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy méltó módon hozzájáruljon a dolgozók műveltségének és érzelemvilágának gazdagításához, ideológiai képzéséhez, hogy biztosítsa tartalmas és színvonalas szórakozásukat. Primitív felszerelés, egy szekrényre való könyv — ez volt minden. Sokan választották ehelyett munka utáni szórakozásul a kocsmát. A községgé alakulás az e téren jelentkező igény kielégítését is meggyorsította. A kulturális munkában és a művelődés lehetőségeiben döntő fordulat volt a 450 személyt befogadó, színházteremmel, öltözőkkel, könyvtárral, társalgóval és egyéb szükséges helyiségekkel rendelkező új kultúrotthon birtokbavétele. 10 417