Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Dr. Bereczky Sándor: Gyula, az éledő város

GYULA, AZ ÉLEDŐ VAROS A városok általában egy-egy terület gazdasági, kulturális és társadalmi központját képezik. Itt helyezkednek el az ipari üzemek, a fejlettebb, magasabb színvonalú egészségügyi, kereskedelmi, kulturális intézmények és a városokban működnek az igazgatási feladatokat ellátó központok is. A városok ezen intézményeikkel nemcsak saját lakosságuk ellátását tudják biztosítani, hanem jelentős hatást tudnak kifejteni környezetükre. Altalános tétel, hogy a szocializmus építésének előrehaladásával a városok jelentősége növekszik. Ez megnyilvánul abban, hogy itt helyezkedik el nagyobb tömegekben a munkásosztály, hiszen a népgazdaság tervszerű fejlesztése bizonyos centralizációt követel. Éppen ezért rendkívül jelentős az a tevékenység, amelyet adott település gazdája — a helyi tanács — a városfejlesztés érdekében kifejt. A városok jelentős része adott területen — az említett általánosításokon túlmenően — speciális feladatkört is ellátnak. Van olyan város, amely vonzó körzeténél nagyobb terület általános egészségügyi ellátását biztosítja, vagy iskolái révén kulturális központ. Ennek ellenére a városok fejlődésének alapvető forrása az iparosítás. A már említett centralizálás miatt nincs arra mód, hogy minden város az iparfejlesztés révén — és csak ezúton — fejlődhessen. Éppen ezért keli törekedni arra, hogy egy-egy település speciális szerepkörét — amit az átlagosnál jobban tud ellátni — megfelelően kifejleszsze. Az ilyen szerepkör kiválasztása nem lehete egyszerűen elhatározás kérdése, mert az objektív és szubjektív adottságok, lehetőségek egybevetése útján lehet ezt ésszerűen és tervszerűen kialakítani és továbbfejleszteni. A magyar városokat — hivatalosan és ötletszerűen — sok szempont szerint lehet csoportosítani. Fejlett ipari, vagy közepesen fejlett ipari város, mezőgazdasági, vagy vegyesjellegű, történelmi, fejlődő, pangó stb. Lehet csoportosítani nagyságrendjük szerint, az országban vagy adott területen betöltött különleges szerepkörük szerint is. Egy-egy kategóriába tartozás nem kizárólagos, mert egy történelmi város lehet egyben erősen fejlődő ipari is. Gyula — megítélésem szerint — az éledő városok, talán általam kitalált kategóriájába tartozik. Vegyes jellegű település, történelmi múltú város, bizonyos regionális feladatokat is ellát. Űj, speciális szerepkör kialakításának lehetősége jelentkezik: a kulturális és egészségügyi regionális feladatok ellátása mellett idegenforgalmi szerepkör. Ez a lehetőség reális, mert több már meglevő adottság, kifejlesztett lehetőség — a város történelmi múltja, műemlékei, a közvetlen vár-környék, színvonalas kulturális élet, a gyógyhatású thermálvíz megtalálása és a határforgalom megindulásának közeli valószínűsége — megalapozza. Az említett szempontokat azonban nem önmagukban kell szemlélni, hanem ezeket egyeztetni kell az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi és nem utolsósorban közművesítési helyzettel. Az elképzeléseket össze kell hangolni és a fejlesztési terveket komplexen kell elkészíteni, figyelemmel arra a szempontra is, hogy történelmi, műemléki objektumaink minél jobb hasznosítása mellett, ezek védelme is messzemenően biztosított legyen. Napjainkban egyre több fórumon vitatják a történelmi múltat idéző műemlékek, műemléki együttesek, sajátos hangulatot őrző városképek megóvásának szükségességét. Mind erőteljesebb az 404.