Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Szarvas város fejlesztése

a) Vasúti kocsin szállított földgázzal ellátni a városközpont nagyobb laksűrűségű területét. Később a nagynyomású földgázvezeték a fogadóállomáshoz csatlakozna. (Jelenleg Szombathelyen van ilyen ellátás.) Hátránya a szállításból eredő üzemeltetési többletköltség, melyet a gázszolgáltató vállalat nem akar fedezni. b) A Kardoskút—Dunaújváros, Hajdúszoboszló—Szolnok nagynyomású gázvezetékeinek összekötése Szarvas, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás települések érintésével. Ez országos távvezetékfejlesztési program része lehet, és megoldaná az említett települések földgázellátását. A városon belüli földgázvezeték-hálózat társulati alapon is kiépíthető. A városban levő ipari üzemek, közintézmények, továbbá a harmadik ötéves terv második felében megvalósuló létesítmények és a negyedik ötéves tervi fejlesztési igények szükségessé teszik a korszerű hőenergia-ellátás mielőbbi megvalósítását. Lakásellátás A város lakóépületeinek száma az 1960. évi népszámlálási adatok szerint: 4974. A lakások 38,7%-a külterületen van. Szilárd falazattal 7,7%-a, vízvezetékkel a lakóépületek 2,9%-a van ellátva. 1965. végén a városban 5727 lakás volt, a népesség száma ugyanakkor 19 024 fő, tehát a 100 lakásra jutó lakosok száma 332 fő. Ez az arány a megyében levő városok közül itt a legmagasabb. A harmadik ötéves tervidőszak végére — figyelembe véve a lakossági létszámnövekedést és a mintegy 420 lakásszaporulatot (állami-, OTP-, magánlakás) — előreláthatóan ez a mutató 316-ra módosul a megyénk városaihoz viszonyítva. Még így is a legkedvezőtlenebb lesz. Az épülő állami lakásokból 1968-ban 12 fejeződik be, 1970-ben 40 db-nak indul meg az építése. 1970-ig 112 OTP-öröklakás valósul meg a Kossuth téren és a Szabadság úton. 1971. I. 1-én a lakáshiány mintegy 650 db-ra becsülhető a jelenlegi központi normatívák számításai alapján. A lakásfejlesztés — nagyobb távlatot figyelembe véve — OTP-, társasház, magánlakás-építéssel, kisebb mértékben állami lakásépítéssel és alaptevékenységi lakások megvalósításával történik. Indokolt a városközpont többszintes, korszerű lakóépületekkel való átépítése, valamint az új lakások mellett a meglevő lakásállomány fokozott közművesítése, tekintettel arra, hogy a közművesített lakások száma a városok átlaga alatt van. Művelődésügy és népművelés Az óvodákban távlatban 100 óvodáskorú gyermekre 60 férőhelyet kívánunk létesíteni. Jelenleg a település 371 óvodai férőhellyel rendelkezik. Az óvodáskorú gyermekek száma: 1254, jelenleg 100 óvodáskorú gyermekre 30 férőhely jut, így az óvodák ezirányú fejlesztése indokolt, — tekintettel arra, hogy mintegy a fele van csak meg a távlatban szükséges óvodai férőhelyeknek. E téren a felsőfokú óvónőképző intézet fejlesztési igénye megalapozott, műszaki előkészítése — a helykijelöléssel — ez évben megkezdődik. Altalános iskolai ellátás: 1965-ben 73 általános iskolai osztályteremmel rendelkezett a város. A tanulók létszáma: 2403, egy osztályteremre 33 fő jut. A távlati igény az, hogy 1000 lakosra 3,8 tanterem jusson az országos 3,5-tel szemben, mert a város nagy külterületén mintegy 8—10 tanterem elnéptelenedése várható, az ott tanuló gyermekek a városba települnek, tehát az általános iskolai tanteremszám fejlesztése az országos átlag felett is indokolt. A párt- és tanácsház építése miatt a Szabadság út 27. alatti 5 tantermes iskolaépületet a közeljövőben lebontják, ezért mielőbb szükséges a szlovák tannyelvű iskolát 4 osztályteremmel bővíteni. Ez az iskola már eredetileg is úgy épült, hogy számoltak későbbi hozzátoldással. Középiskolai ellátás: 1965. évben 15 tanterem volt a városban, a tanulólétszám pedig: 656. Egy osztályteremre 44 tanuló jutott, mely az országos átlagot nagymértékben meghaladta. A távlati tervek szerint az 1000 lakosra jutó tanulók száma 25 392.