Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Nádor Jenő: Tessedik Sámuel egyénisége, testi és lelki alkata, otthona

goztatásával. Kupferzelli tanulmányútján például az imponált neki különösen, hogy az ottani Hohenlohe hercegné valamennyi gyermekét maga szoptatta. A legidősebb hercegnő pedig, leszállva hercegnői magaslatáról, elkísérte őket a magyar határig. Egészen bizonyosnak vehető, hogyha nem a legmagasabb társadalmi körökből származók, közte három fejedelem, de elsősorban a földesurak, továbbá Széchenyi, Festetich és más arisztokrata családok tagjai lettek volna éppen a legmegértőbb fogói, akkor nyíltan is hallatta volna velük szemben is felvilágosult igazát. Űgylehet, hogy akkor ő is belesodródott volna korának társadalma megújhodása szükségét kívánó mozgalmaiba, mint azt rokona Hajnóczy József tette, akivel szíves baráti és rokoni levelezésben állott. Papi köntöse aligha gátolta volna az illuminátusokkal való eszmei érintkezésektől, gátlás nélkül megtehette volna, hiszen tudjuk hogy pl. az akkoriban javában működő szabadkőműves páholyok tagjai közé nagyszámmal rekrutálódtak születésüknél, de állásuknál fogva is előkelőségek, hogy pl. a francia Grand-Orientet igen nagy számmal ilyenek népesítették be, s hogy azok szándékától legtávolabb állott a forradalom, bár működésükkel akaratlanul azt készítették elő. (Gaston Martin, La farncmaconnerie francaise et la preparation de la Révalution . . .) Ilyen irányú társadalmi önképzésbe lelkészi hivatása mellett akkor következetlenség vádja nélkül beléje kapcsolódhatott volna. Mindebben azonban még úgy is erősen gátolta hálás szíve, hiszen tudjuk, hogy amikor mindenki cserben hagyta, akkor másodszor is megszólalt a szarvasi földesuraság, hogy újabb földadományával lehetővé tegye intézete fennmaradását. Ilyen megkötöttségek mellett tehát csak arra szorítkozott, az emberi jogok egyenlőségének elvi alapján álló falumunkás, hogy ott építsen és csak akkora épületet, ahol és amennyit megkötöttsége szűk hatásköre megengedett neki. Szegénység, koldusság — ezek voltak egész életének fájó sebei. A koldusságot az emberiség legnagyobb szégyenének tartotta, s annak megszüntetése iránt tett kezdő intézkedései falumunkája legszebb oldalaihoz tartoznak. Ezen a téren többet tett Szarvason, mint előtte és utána bárki. Neki, amint írja, legfőbb szenvedélye volt mindenkor a szegény embereknek, cigányoknak. koldusoknak munkát szerezni, s ezzel őket a rossztól elvonni, s derék emberekké változtatni. Megtanította pl. a szegény leányokat a gyapjúfonásra, s egyéb apróbb munkákra. Azoktól azután otthon anyjuk és rokonaik is eltanulták, úgy, hogy ilyesmivel egy év alatt 428 szegény gyermek és felnőtt jutott keresethez. Józanság, önállóan alkotott józan bírálat és ítélet jellemezte a teológus, a pap Tessediket is. Az le nem tagadható, hogy őszintén vallásos ember volt, evangélikus egyházának hűséges evangélikus szolgája. Erről számos nyilatkozata, idézete tanúskodik. írásai tele vannak vallásos megnyugvást tartalmazó kijelentésekkel, bibliai textusokkal. Vallásos hite azonban nem oltotta ki racionális észjárását, s mindenben fenntartotta magának a szabad vizsgálódás és szabad ítélethozatal jogát. Ez némely kérdésben szembe állítótia, ha nem is az evang. dogmatikával, de bizonyos vallásgyakorlati kérdésekkel. Nem fogadta el kötelező törvényül, hogy józan esze kritikát gyakorolhasson eg.y'kmásik általa hibásnak ítélt felfogáson. Általában a lelkészek akkor is a vallásosság kimélyítését szolgáló legfontosabb feladatnak a gyakori templomlátogatást tartották. Ö ezzel szemben nem habozott hangoztatni, sőt megírni, 340