Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata

hatása stb. Az uralkodó osztályok kezében pedig olyan hatásos eszközök voltak, mint az 1898-as hírhedt „rabszolgatörvény". A szentesi kongresszus másik nagy jelentőségű eredménye a „Magyarországi Földmívelők, Kisgazdák és Kubikusok Országos Szakegyesülete" megalakulása. A korábban megalakult független szocialista szakszervezet ezt a nevet vette fel. A szakszervezet új vezetőséget választott. Mivel Várkonyi előtt nyolc hónap büntetés letöltése állt, az elnöki tisztet nem vállalta el, így a szervezet elnöke Áchim L. András lett, alelnökei Várkonyi István és Hunya József endrődi független szocialista kisgazda lettek. Ezzel először valósult meg Várkonyi István elképzelése, hogy a mezőgazdasági munkások számára is országos szervezet álljon rendelkezésre. Nem csökkenti e tény jelentőségét az sem, hogy ezzel egy időben az MSzDP és az úijászervezettek is létrehozták a maguk földmunkás szakszervezeteit, hiszen ezek első harcosa Várkonyi volt. Áchim dicséretére legyen mondva, hogy birtokos paraszt létére vállalta ennek vezetését. A fentebb vázolt események jelzik a parasztág politikai aktivitásának növekedését. 1906 elején egymást érik a népgyűlést kérő folyamodványok, a helyi hatóságok azonban felsőbb utasításra ezeket, ellentétben az 1905-ös évvel, sorra betiltják. A földmunkások örömmel csatlakoznak a szakszervezetekhez. Hogy melyikhez, ezt sokszor az döntötte el, hogy melyik alakult meg először. Ezektől a sztrájkharcok vezetését, szervezését várták. „Kétségtelen, hogy ezek a földmíves szakszervezetek éppen úgy, mint az ipari munkások szakszervezetei, helyzetüknek sztrájkok által való kedvezőbbé tételére törekszenek"

2

2 — írta az orosházi járás főszolgabírója. A parasztszövetség a szakszervezetek szervezését célzó agitációját összekötötte az általános választójogért folytatott harccal és a koalíció leleplezésével. A szakszervezetek rohamos erősödése, a népgyűlések számának növekedése a hatóságban egyre inkább az aratósztrájktól való félelem érzését erősítik, ilyen értelemben fogalmazzák meg jelentéseiket is, Kristóffy belügyminiszter pedig leiratában elrendeli a népgyűlések betiltását.

2

3 Kristóffy, aki a koalícióval szemben felhasználta a parasztszövetséget és az MSzDP-t is, most ezek gyűléseit is betiltja. Jól mutatja ez a tény, hogy a dualizmus rendszerére nem a koalíció volt a veszélyes, hanem a forradalmi tömegmozgalmak. Áchim pártalakító gyűlését is csak belügyminiszteri külön engedéllyel lehetett megtartani. Ezzel egy időben a független szocialisták hiába kísérleteznek Csorváson. Gádoroson, Gyomán, Endrődön, Orosházán népgyűlések tartásával, azokat nem engedélyezik. Ellenben Gyomára és Orosházára egy-egy század lovaskatonát, Békésre, Békéscsabára, Gyulára, Szarvasra pedig egy-egy század gyalogost helyeznek el, nyilván nem a koalíciós zavargásoktól tartva.

2

4 Legális politikai működésire csak az 1906-ban újra kiírt választások idején kerülhetett sor. A FSzPSz három jelöltet is állított a párt programjával: Áchim Békéscsabán, Várkonyi a gyomai kerületben és Garai István Nagylakon lépett fel. „A párt hihetetlen szívóssággal indította meg a mozgalmat. Több mint 10 000 röpcédulával árasztották el a területet."

2

5 Várkonyi ezekben azt ígérte, hogy a parlamentbe bejutva három napon belül adóreform-javaslatot fog benyújtani. Várkonyi programbeszédében és kortesdalaiban a koalíciót támadja.

2

6 Áchim programbeszédén 10 000 ember vett részt Békéscsabán, beszédében ő is a koalíciót támadta, amely hátat fordított a nemzeti követeléseknek és csak a konc érdekli, sem a választójog, sem a fokozatos adó, sem 31