Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata
az önálló vámterület. A három jelölt közül egyedül Áchimnak sikerült mandátumot szereznie. A Független Szocialista Parasztszövetség a benne sűrűsödő ellentétek ellenére is gyorsan erősödött, annak ellenére is, hogy gyűléseiket sorra betiltották. Áchimnak és Várkonyinak végül csak júniusban sikerült egy gyűlést tartani Orosházán. Ezen mindkét vezér felszólalt és a parasztszövetség programját ismertették. 2 7 A hatóságok egyre inkább a nyílt erőszak eszközéhez nyúltak. Júniusban vér folyt a mezőberényi piactéren. A helyi rendőrség kardlappal csinált utat egy menet számára a piacon ácsorgó tömeg között, amelyből véres tusa fejlődött ki, eredménye egy súlyos sebesülés lett, a felháborodott tömeg pedig a rendőrbiztost verte meg. 2 8 A hatósági kegyetlenségek nem tudták elejét venni az 1906 nyarán kibontakozó nagy arató- és cséplési sztrájknak, a megalakult szakszervezetek ugyanis valóban a sztrájk eszközei lettek. A sztrájk méreteiben nagyobb volt, mint azt eddig gondoltuk. E helyen azonban ezek ismertetésére a terjedelem szűke miatt nem térhetünk ki, ez egy külön tanulmány témája lehet. 2 9 Az alföldi aratósztrájkok lezajlása után a szövetségtanács Budapesten a Mátyás Király Kávéházban ült össze, hogy értékelje a tapasztalatokat. Az értekezleten Áchim elnökölt. Elhatározták, hogy a jövőben Péter-Pál előtt sehol ne kössenek aratási szerződéseket. A munkabérek nagyságát pedig csak az aratás megkezdése előtt hozzák nyilvánosságra. A szervezetlen munkások irányában éljenek bojkottal. 3 0 Ezen az értekezleten Várkonyi már nem jelent meg, időközben megkezdte büntetésének kitöltését. Várkonyi távozása a mozgalom éléről az ellentétek kiéleződését is jelentette. A radikálisabb várkonyisták és a mérsékeltebb vonalat követő parasztpártiak között az ellentétek kiéleződtek. Ezenkívül azt is szemére vetették Áchimnak, hogy jó kapcsolata van a demokratákkal és „Mezőfi népcsalóval" barátkozik. Vagyis a vád az, hogy Áchim képviselővé választása után kivonta magát a pártfegyelem alól. Áchim álláspontját jól tükrözi a Radikális Újságnak adott nyilatkozata: „Lapom hangja teljesen mérsékelt — mondja a Paraszt Üjságról — én nem keresem a vértanúságot és a feltűnést, mint sokan hiszik, hisz a mostani politikai viszonyok között úgyis valamennyien vértanúk vagyunk — vagy leszünk!" 3 1 (A kiemelés tőlem FJ.) Achimot azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy felemelje szavát a parlamentben osztálya érdekében. Ahogy mondta „Szót emeltem a sakterolás ellen a népjogok mészárszékén." 3 2 S valóban, a parlament a koalíciós kormány idején is a „népjogok mészárszéke" maradt, Darányitól a „Darányi Lex" törlését várták volna — hangoztatta Áchim — ehelyett a csendőri beavatkozás fokozódott. Majd az aratómunkások nehéz sorsának ismertetése után így folytatja beszédét: „Nagy baj az is, hogy a földéhség rettenetesen nagy az Alföldön és egész Magyarországon. Egyesek kezében száz és százezer holdak vannak összpontosítva, míg a kisgazdák 4—5_és 10 holdon tengődnek ... mindaddig, míg a fokozatos adórendszer be nem hozatik, amíg Magyarország összes parasztnépénél a földéhséget meg nem szüntetik: mindaddig a földmívesek a földmíves proletárok baját orvosolni semmiféle közjogi frázisokkal nem lehet." 3 3 Majd a koalíciós kormányt támadva szemükre veti, hogy Apponyi Albert és Barabás Béla Csabán a Kossuth téren a nép előtt esküvel fogadták meg, hogy általános szavazati jog, fokozatos adó, önálló vámterület nélkül nem lesz kiegyezés. „Én az esküt most tartom — mondja — és csak annak a 32
