Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Bauecker Alajos: A Szarvasi Arborétum múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A SZARVASI ARBORÉTUM MŰLTJÁRÖL, JELENÉRŐL ÉS JÖVÖJÉRÖL A Szarvasi Arborétum egyre ismertebb lesz, nemcsak hazánkban, de külföldön is. Látogatóink száma rohamosan emelkedik, mind több embert érdekel az Arborétum jelenlegi munkája és a kert perspektívája. Bár az utóbbi évtizedben 2 katalógus és egy könyv is megjelent „Pepikert" címen, ezen kiadványokban főleg az Arborétum múltjáról találunk elég részletes ismertetést. Ez alkalommal éppen ezért nem is célom, hogy részletesen foglalkozzam az Arborétum életének egy-egy időszakával. Sokkal inkább azokra a lényeges mozzanatokra és szempontokra szeretném a figyelmet felhívni, amelyek a Pepikert életében döntő szerepet játszottak, vagy játszanak. Hazánkban a múlt században sok főúri park létesült. A parkokat rendszerint a kastélyok körül alakították ki a tulajdonosaik. Ezek a parkok leggyakrabban reprezentatív céllal készültek és általában az akkori idők szokvány növényanyagából települtek be. A nagy anyagi áldozattal telepített és fenntartott kertek a háborús idők alatt, az intenzívebb gondozás hiánya miatt, már pusztulni kezdtek, és ma már nagyon sok helyen csak elvadult bokrok és egy-két idősebb fa bizonyítja, hogy egykor ezen a helyen gondozott park volt. De a háborús viszonyok vihara ellenére mégsem pusztult el minden magyar park. A kámoni. szarvasi, zirci, alsószelestei, erdőtelki, vácrátóti parkok, ha szenvedtek is károkat a háború alatt, ma mégis a legértékesebb magyar gyűjteményes kertek. Ha megvizsgáljuk miért ezek a kertek ma is a legmegbecsültebbek, akkor azt látjuk a többi egyéb tényező mellett, ennek szubjektív és objektív okai vannak. Ilyen vonatkozásban szarvasi viszonylatban, elsősorban a park alapítójáról Bolza Pálról kell megemlékeznem. Bolza Pál, aki nagybátyjától halála után örökölte a mai Arborétum területét, már fiatal korában hozzá kezdett a mai területen a fák ültetéséhez. A kaliforniai mammutfenyőket pl. 18 éves korában ültette el. Már fiatal korában megmutatkozott természetszeretete, esztétikai érzéke. A magyar földbirtokosok közül, akik parkokat telepítettek kastélyaik körül, leggyakrabban kertészekre bízták azok megtervezését és kivitelezését. Természetesen Bolza Pálnak is voltak kertészei, de kertje megalkotásában aktív tervező és irányító haláláig ő maradt. Ugyan ilyen aktív szerepet töltött be dr. Sághy István is, aki a kámoni arborétumot tette nagyon híressé. Bolza Pálról is elmondhatjuk, hogy egészen fiatalon összeforrott kert294