Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Szalay Mihály: A tógazdasági kutatások otthonában

sebb területtel. A mai terület 1133 kat. h. Ennek 80%-a a tiszta termőterület, a többi út, csatorna, illetményföld, töltés stb. A beruházások saját tervek alapján készültek és házi kivitelezésben valósultak meg. A tótelepítések során a kubikosok és földmunkagépek sok százezer m

3 földet mozgattak meg. A tavak egyrészét öntözésre is berendezték és 8 km hosszú tóközi makadámút épült. Az épületek sorához tartozik az üzemi konyha és étkezőterem, a kultúrház klubszobával és előadóteremmel, a kísérleti dolgozók szállása, tucatnyi különálló kertes lakóház, a halkeltető, a kémiai és hidrobiolégiai laboratórium és végül a kísérleti és üzemi víziszárnyas-telep. A Kísérleti Halastavak főfeladata a kutatás. A kutatási témák — a főhatóságok által szorgalmazott országos jellegű feladatok — felölelik a tógazdasági haltenyésztés legtöbb problémáját, kiterjednek a kombinált hal és víziszárnyastenyésztési eljárások kidolgozására és a halastavi váltógazdálkodási lehetőségek kikísérletezésére. A távlati fejlesztés irányszámai szerint az ország halastó területe két-három évtizeden belül a 80—100 ezer holdat is elérheti, zömmel az Alföldön. Ekkor a tógazdaságok hústermelése a víziszárnyasokkal együtt fél-egymillió mázsára, a hal- és kacsahús fogyasztása pedig a mainak 2—3-szorosára növekedhet. Ezek a nagy tervek aligha valósíthatók meg csupán a vásárolt ráfordítások, a drága takarmány, műtrágya stb. mennyiségi fejlesztésével. A halászatbiológia és határterületeinek még mélyebb tudományos megismerése alapján nagy szükség van olyan módszerek kidolgozására, amelyek a haltenyésztés eléggé lassan haladó hagyományos iskoláját elhagyják és gyökeresen új utakon, új biológiai alapokon keresik éppen a leggyengébb földeken az értékes élelmiszerek több termelésének a lehetőségét. II. A kutatások középpontjában a haltenyésztés és a halastó áll. A váltógazdálkodási eljárások is innen indulnak ki és szabályos időközönként ide térnek vissza. A haltenyésztési kísérletek laboratóriumi viszonyok között, mesterséges ikrakeltető készülékben, akváriumokban, beton-medencékben kezdődnek és apró, 50—400 m

2-es tavacskákban folytatódnak. A tájékozódó jellegű vizsgálatokat szabatos összehasonlító kísérletek követik, 1600—4000 m

2-es tavakban, már többszörös ismétlésben. Ha a haltakarmányozásban, a műtrágyázásban, a nemes halfajok kombinált népesítésében stb. valamely kísérleti változat kiváló eredményt ad, még helyben üzemi, sőt nagyüzemi viszonyok között is kipróbálásra kerül. Az üzemi kísérletek tucatnyi 13 holdas tóban folynak, a nagyüzemi próbák pedig tíz nagy tóban. Ezek már 30—70 holdasak. A kutatás csak azzal válik befejezetté és átadhatóvá, ha a nagyüzemi próbát is kiállta. Az új módszereket ugyanis még sok olyan hibaforrás terheli, amely nem ismerhető fel kisparcellás, üzemszerűtlen méretekben. A nagyüzemi kísérletekben a hibák előbukkannak, a módszer kitisztul és magának a megalkotóinak az irányítása alatt tovább fejlődik, éretté válik. 290