Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Szalay Mihály: A tógazdasági kutatások otthonában

Ezért a módszert átvevő nagyüzem már a nagyüzemi kísérletekben megismert eredményhez hasonlóra számíthat, ha feltételei hasonlóak és az előírásokat megtartja. A tógazdálkodás területén különösen szükséges, hogy a nagyüzemi próbák először az intézményen belül kerüljenek bemutatásra: megbízható összehasonlítás csak egyforma tavak sorozatából álló speciális tórendszerekben lehetséges. A kísérleti üzem felépítésére az állam jelentős beruházást fordított. Az új módszerek legtöbbje azonban kiállja a legfőbb próbát, az eredményesség és jövedelmezőség próbáját. A nagyüzemi kísérletek során keletkező termékek pedig értékesülésük bevételéből nemcsak a kísérletek igen jelentős — évente átlagosan egy millió forintos — többlet ráfordításait fedezik, de nyereséget is hoznak. A nagyüzemi kísérletek terméke tavaly halból is, pecsenyekacsából is, rizsből is 4000—4000 q volt, az összes termelési érték pedig a segédüzemekével együtt 25,5 millió forint. Az együttes üzemi eredmény a kutatások támogatására fordított összeget is beleszámítva 4,8 millió Ft volt. Az üzem évi termelésének értéke ezért nem kisebb annál, mintha beruházásait alapvetően nem a kutatás céljaira, csupán valamely megszokott árutermelő üzem felépítésére fordították volna. Az egy kat. hold termőterületre jutó eredmény — ami a vállalati nyereséghez hasonlítható — a kísérletek támogatásával tavaly meghaladta az ötezer forintot. A termékek jórésze sem egyszerű fogyasztási végtermék. A pecsenyekacsák több mint 90%-a évek óta a legjobb exportminősítést kapja és kivitelre kerül, de emellett 200 ezer tenyésztojást, húszezer tenyésznövendéket is értékesített a kacsafarm. A haltermelés többsége nemes halak ivadéka és növendéke. Velük évente az ország számos állami és szövetkezeti halasvizét népesítik be és egy részüket szintén exportálják. Az utóbbi években az üzem termékeiből külföldre szállított érték jóval meghaladja a félmillió dollárt. III. Az átfogó kép megkívánja a kutatások főbb irányainak felvázolását is. A haltenyésztési kísérletek genetikai munkákkal kezdődnek. Az ország legnevesebb tógazdaságából összegyűjtött pontyszülők tenyészértékének utódaik teljesítményvizsgálatával történő meghatározását ma már pontyhibridek előállítása is követi. A következő lépések egyike pedig — az idei üzemszerű próbálkozás sikere alapján — a ponty és a növényevő halak közti, valamint a növényevő halak egymás közti hibridjeinek előállítása lesz. Számos kísérlet történt és sok eredmény született a legfontosabb nemes halak, a ponty, a fogassüllő, a harcsa újabb mesterséges szaporítási és ivadéknevelési módszerének kidolgozása terén. A harcsaivadék táplálására megvan már a teljes biológiai értékű ivadéktáp, amely igen jól értékesül és önmagában etetve is lehetővé teszi jelentős holdankénti ivadéktermés elérését, ebből a nemes ragadozóból. Többéves kísérletekkel sikerült megállapítani a ponty immár országos méretű elzsírosodásának kritikus időszakait és megtalálni azokat a tótrágyázási, takarmányozási eljárásokat, — a pontytápok kidolgozását is beleértve — 2* 291