Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Molnár Pálné: A Kommunisták Magyarországi Pártja első szervezetinek létrejötte Békés megyében

A párt létrejötte szerves folytatása volt népünk addigi szabad ságküzdelmeinek, biztosítéka jövő sikereinek. A párt célkitűzései futótűzként terjedtek el az országban, azokat magáénak érezte Békés megye haladó érzelmű lakossága is, elsősorban a földmunkások (agrárszocialisták) a megye fejlődésnek induló iparát képező — gyárak, üzemek munkásai, a kisiparosok, kiskereskedők, értelmiségiek. 2. A KMP szervezeteinek megalakulása, tevékenysége megyénkben A kezdeti sikerek ellenére a párt erőteljesebb szervezeti megerősödését, a pártszervezetek széleskörű kiépítését több tényező akadályozta. A szervezeti szabályzat igyekezett a demokratikus centralizmus elvét alkalmazni, de az tiem érvényesülhetett maradéktalanul, mert a párt különböző szerveinek egymáshoz való viszonya, a pártszervezetek alá- és fölérendeltségi rendszere még kidolgozatlan marad. Akadályozta a párt szervezeti megerősödését az is, hogy az SZDP és a szakszervezet összefonódása következtében a munkások attól féltek, hogy az SZDP-ből való kilépés egyet jelent a szakszervezetből való kilépéssel. Azt hihették, hogy a kilépő esetleg a kenyerét is elveszti, mert az üzemek többségében csak szervezett munkás dolgozhatott. Érzelmileg a szakszervezetekhez kötötte őket az addigi sok közös harc is. Ezért a kommunistákhoz mindjobban közeledő munkások nagy része megmaradt az SZDP szervezeteiben. A KMP tehát eszmeileg, politikailag mindjobban befolyása alá vonta a munkásosztályt, szervezetileg azonban nem tudta átfogni azt. Az utóbbi jellemző megyénkre is, ahol az idő rövidsége miatt nem alakultak meg a KMP megyei, járási szervezetei, mégis központi segítséggel vagy anélkül, a helyi szocialista mozgalmak vezetői és a párt központi küldöttei vezetésével létrejöttek a KMP szervezetei Békéscsabán, Szarvason, Endrődön, Dobozon. A békéscsabai baloldali mozgalmak vezetőinek szervező munkáját nagyban segítette Petrovszki Pál, a békéscsabai születésű, Budapesten dolgozó ezabómunkás, aki a marxizmus—leninizmus elméletével Párizsban Lenin szemináriumán ismerkedett meg. Öt a párt központi vezetősége bízta meg a szervező munkával. „Kérték, hogy menjek le Békéscsabára, segíteni. — Aktívan működő, forradalmi baloldali erő van ott a szociáldemokrata párton belül, amelyre számítani lehet. Munkánkat siker koronázta. Decemberben — illegálisan — megalakítottuk a kommunista párt helyi szervezetét, amelynek titkára Czibor István lett. Engem is beválasztottak a vezetőségbe. Jól dolgozott dr. Domokos József, aki a jogügyi tanácsadó volt és dr. Székely Lajos, ő az ifjúság megnyeréséért tevékenykedett. Utóbbit a diákok szívesen fogadták, szakszervezetük létrehozásához is tőle kaptak megbízást,"

1 Szarvason a kommunista párt szervezete 1918. december 28-án alakult meg, dr. Reiszmann Jenő budapesti küldött közreműködésével, aki egyébként a Vörös Újság, valamint — később — a Vörös Katona című lapokkal látta el a szervezetet és aki a „Tanácsköztársaság megbízottjaként"

2 a proletárforradalom győzelmét követően is Szarvason tevékenykedett. Ezért a forradalom 274