Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 3. szám - Molnár Pálné: A Kommunisták Magyarországi Pártja első szervezetinek létrejötte Békés megyében
leverése után állam elleni bűntett — izgatás — elkövetése címén felelősségre vonták. 3 A szervezet titkárának Klucsjár Mihály volt oroszországi hadifoglyot választották. A pártszervezet megalakulását követően „lelkes csatlakozását" jelentette be a KMP Központi Vezetőségének. 4 A község kommunistái aktívan közreműködtek a környékbeli falvak: Békésszentandrás, Kondoros forradalmi érzelmű lakosságának felvilágosításában is. 5 Így emlékeznek az alapszervezetek, pártcsoportok megalakulására a munkásmozgalom veteránjai: Hanyecz János (Endrőd) ,, 1913 novemberében, amikor Budapesten a KMP megalakult, községünkben is fellendült a munkásmozgalom (a háború végére ugyanis az 1902-ben megalakult 450 tagú munkásegylet létszáma 16-ra csökkent). Endrődön 1918 decemberében jött létre a KMP helyi szervezete. A pártszervezet legálisan a budapesti vezetők letartóztatásáig működött, akkor a község elöljárói betiltották. Illegálisan dolgozott tovább, majd a Tanácsköztársaság kikiáltását követően újból aktívan tevékenykedett, természetesen az egyesült párton belül." 6 Hunya István (Endrőd): „Szoros kapcsolatunk volt a központi elvtársakkal: Négyen — a vezetőség tagjai — Budapestre utaztunk 1919.január elején, hogy a további feladatokat megbeszéljük". 7 Kónya András (Dévaványa), aki — a frontról hazatérőben — Budapesten tartózkodott a polgári demokratikus forradalom győzelme idején, így beszél a dévaványai eseményekről: „Amikor hazaérkeztem . . . Ványán már működött a szociáldemokrata párt és megalakult a földmunkás szakszervezet. A kommunista csoport még kicsi volt, de a kommunista eszméket sokan vallották a szociáldemokrata párton belül is." 8 Lévai Mátyás (Békéssámson) volt uradalmi cseléd, aki az olasz frontról szökött meg, így ír a forradalmi eseményekről: „Bíztunk abban, hogy mire községünkbe érünk, talán föld is lesz, ahogy Oroszországban. És mire tértem én haza Békéssámsonba? Mintha nem is lett volna rendszerváltozás. . . Aztán megalakult Sámsonban is a pártcsoport egy Csobod nevű tanító és Szeszkó József agrárproletár kezdeményezésére, ök mondták ki az igazat arról, ami van, ők voltak azok, akik a mi szívünkből beszéltek. Elítélték azokat a szociáldemokrata vezetőket, akik ott voltak a kormányban és mégsem tudtak, vagy nem is akartak keményebben veszekedni a nép ügyéért, a nincstelenek sorsáért. Azt mondták, úgy kell tenni, ahogy az orosz bolsevikok." Békésen tervbevették a kommunista párt helyi szervezetének megalakítását, azonban mire a szervezkedés aktívan megindult, már országszerte megkezdődött a kommunisták üldözése. Ennek ellenére a baloldali szociáldemokraták és az orosz frontról hazatért katonákból alakult csoport illegális összejöveteleket tartott, amelyeken az orosz proletárforradalom tanulságait, a KMP programját, a Vörös Üjság cikkeit vitatták meg. Az összejöveteleken általában 40—50 kommunista szellemű ember jelent meg. 1 0 A megyében, mint az ország egyes területein, a KMP helyi szervezetei nem alakultak meg minden helységben, de 1918 végén, 1919 elején a kommunista párt célkitűzéseit képviselő baloldali elemek a különböző szakszervezetekben, a szociáldemokrata párton belül tevékenykedtek. Ezt a tényt bizonyítja Böhm Vilmosnak a kormány szociáldemokrata hadügyminiszterének 1* 275