Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - SZEMLE

KÖRÖSMENTI HONISMERETI KÖZLEMENYEK örvendetes tény, hogy éppen annak a megyének helytörténetkutatói lepik meg újabb és újabb tanulmányokkal, közleményekkel az olvasókat, amely egykor hazája és kiindulópontja volt a Dél-Tiszavidék és Körösök által határolt viharsarki szegényparasztság forradalmi harcának. A békési példa jelentősége egyrészt abban van, hogy már eddig is számottevő eredményeket értek el vidékük agrárszocialista megmozdulásainak, munkásmozgalmi múltjának feltárásában, másrészt a publikációk nem lokális jellegűek. Az eseményeket nem elkülönítve tárgyalják, hanem mindenkor a magyar és egyetemes történelmi fejlőJés menetéhez illesztve. Természetesen a helyi sajátosságok kiemelése és részletesebb tárgyalása nélkülözhetetlen és szükséges a helytörténetkutatásban. Érdeklődéssel olvastuk a Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizottságának kiadványát, a „Körösmenti Honismereti Közlemények" első kötetet, annál is Inkább, hiszen a kötet szerkesztője, dr Virágh Ferenc bátran adott teret a legfiatalabb generációnak is (Hídvégi Eva) a publikálásra. Jelképes az, hogy az antológia mindjárt a IV. osztályos gimnazista diáklány díjnyertes dolgozatával kezdődik. Az internacionalistákra emlékezünk, megelőzve a folyóiratok, tanulmánykötetek országosan is ismert szerzőinek közleményeit. Hídvégi Eva a békési internacionalisták nagyszerű arcképcsarnokából Sebes György. Padlati Lajos, Kulich Gyula felemelően szép életútjának néhány eseményét mondja el fiatalos lelkesedéssel. Dr. Szabó Ferenc a Békés megyei Levéltár gazdag forrásanyagából közöl ket dokumentumot, mely az !930-as évek megdöbbentő nyomoráról tanúskodik. Forráselemzése megkönnyíti e dokumentumok felhasználhatóságát a történelem órákon és a honismereti szakkörökben. Az antológia második része inkább szemlejellegű. Kár, hogy a szerkesztő ezt nem jelezte a tanulmányok megfelelőbb csoportosításával. Molnár Pálné a pártarchívumok létrehozásának szükségességéről, feladatáról és a dokumentációk rendezess során felmerült problémákról szól. Szabad Olga a békéscsabai megyei könyvtár használhatóságát bizonyítja a helyterténetkutatás számára, részben meggyőző statisztikai felmeréssel, részben a tanulmányírók megjelent műveinek bibliográfiai adataival. Vázlatos írás Végh Mihályé a körösladányiak honismereti munkájáról, melynek láthatóan színvonalas eredményei vannak. Példákat említ arra vonatkozóan, hogy a honismereti munka miként hozza közelebb a földrajzi távolság és társadalmi rendszer különbözősége miatt elkülönülő népeket, magyarokat és olaszokat. Két közlemény is foglalkozik az immár országosan is jelentős Erkel Diákünnepségekkel. Bencsik Ilona kifejező adatok tükrében vizsgálja az 1967. évi nagy sikerű kulturális rendezvényt, Kiss Anikó pedig kijelöli az Erkel Diákünnepségek helyét a szerteágazó honismereti munkában. Figyelemre méltó összeállítás Beck Zoltán bibliográfiája Zsadányi Naj;/ Lajos kéziratos munkásságáról. A kötetben található többi írás szerzői: Supala Pál, Borka Sándor, Vajda Aurél, Czeglédi Imre a szűkre szabott közlési és terjedelmi lehetőségekhez képest jól oldották meg feladatukat, bár egy-két írást szívesebben láttunk volna napilapok hasábjain, egyrészt témájánál, másrészt ismeretterjesztő jellegénél, stílusánál fogva igényelte volna a nagyobb sajtónyilvánosságot. Ügy gondoljuk, hogy a következő években is helyes megjelentetni az antológiát, s érdemes volna azt néprajzi tárgyú közleményekkel bővíteni. A népi díszítőművészet és szellemi néprajz sokszínű darabjai bőven találhatók Békés megyében is. A néprajzi tárgyak gyűjtésének és feldolgozásának pedig különös jelentősége van a helytörténeti munkában. A nemrég elhunyt vásárhelyi Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajzkutató dús életével és munkásságával bizonyította, hogy a népi művészet kincseinek megismerése a hazaszeretet egyik legnemesebb formája. (Békéscsaba, 1967. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Gyula.) SZIGETI JÁNOS 266