Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - SZEMLE

MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA (Kartográfiai Vállalat, Bp., 1967.) Tudományos életünk újabb jelentős mun­kával gyarapodott: nemrég jelent meg a könyvesboltokban Magyarország Nemzeti Atlasza, mely a különböző országok hason­ló kiadványainak sorába illeszkedve a tér­kép sajátos nyelvén mutatja be — a teljesség igényével — Magyarország természeti adott­ságait s ezen alapuló gazdasági és társadal­mi viszonyait. A munka méreteinek érzé­keltetésére csak annyit, hogy a 112 oldalon közölt több mint 280 térkép az ország terü­letének történelmi kialakulásától, valamint mai természeti adottságaitól pl.: rekon­struált természetes növénytakaró, genetikai talajtérkép, a mai talajminőség területen­kénti megoszlása, az ásványkincsek elhe­lyezkedése, mennyiségi és minőségi arányai stb.) kezdve a népesség különböző arányai­naK, a mezőgazdaság és ipar nagy összefüg­géseinek és egyes ágazatainak (pl.: földre­form, talajhasznosítás, fontosabb növény- és állatfajták területi arányai, másrészt pedig az ipar szektoronkénti és területenkénti megoszlása, az ipari fejlettséget jelző kü­lönböző tényezők ábrázolása ugyancsak te­rületi bontásban stb.) bemutatásán keresztül esészen az ország kereskedelmi, közlekedési és művelődési viszonyainak bemutatásáig a térkép nyelvén érzékeltethető minden lé­nyeges problémát érint. Bár a munkában felhasznált adatokkal a különböző statisztikai kiadványokban jó­részt már találkozhattunk, a munka mégis számos meglepetéssel szolgál. Ami ugyanis a statisztikai számhalmazokban egymástól elszigetelten és csak nehezen kibogozhatóan jelentkezik, az itt a szemléletes ábrázolás következtében plasztikusan és világosan áll előttünk. A mű tehát amellett, hogy számot ad adottságainkról és elért eredményeinkről, világosan megmutatja a problémákat is, s így a különböző posztokon álló gazdasági vezetők nélkülözhetelen kézikönyve lesz. De nélkülözhetetlen ez a munka az iskolai ok­tatás számára is. Mint általában a hasonló kiadványoknál, először természetesen itt is arra figyelünk, hogy megyénk helyzete hogyan tükröződik a különböző térképeken, örömmel tapasz­talhatjuk, hogy mezőgazdaságunk — ked­vező természeti adottságai s aránylag jó gé­pesítettségi foka következtében — jó ered­ményeket könyvelhet el: kukoricából és cu­korrépából kiemelkedő termésátlagokat ért el. (Igaz, búzából csak jó közepes eredmé­nyeket!) Elgondolkodtató, hogy bár az or­szágos átlagnál jobbak az állattenyésztés, valamint a felvásárlás mennyiségi és minő­ségi eredményei is, az élelmiszeriparban ímalom-, hús-, tartósító-) megyénk nem szerepel az őt megillető súllyal. Megyénk könnyű- és építőanyagiparáról alkotott kép is megváltozik némiképp: ha egyes cikkek termelésében mutathatunk is fel számottevő eredményeket, az iparág egészében meg­lehetősen kis súllyal szerepelünk. Megfon­tolandó pl., hogy elsősorban a tégla- és cse­répgyártás koncentrálódik jelentős mérték­ben Békés megyére, holott ezek a jövőben az előregyártott elemekkel szemben egyre kevesebb szerepet fognak játszani, örven­detes viszont üvegiparunk jelentőségét ér­zékelni. Mindez természetesen csak ízelítő. A ki­adványban rejlő értékeknek, s az általa felvetett problémáknak csak kis töredékét érintettük. De talán ennyiből is kitűnik, hogy aki foglalkozásánál vagy érdeklődésé­nél fogva ismerni akarja hazáját és benne szűkebb pátriánkat, az nem nélkülözheti új nemzeti atlaszunkat. G. VASS ISTVÁN 267

Next

/
Thumbnails
Contents