Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 2. szám - SZEMLE
MAGYARORSZÁG NEMZETI ATLASZA (Kartográfiai Vállalat, Bp., 1967.) Tudományos életünk újabb jelentős munkával gyarapodott: nemrég jelent meg a könyvesboltokban Magyarország Nemzeti Atlasza, mely a különböző országok hasonló kiadványainak sorába illeszkedve a térkép sajátos nyelvén mutatja be — a teljesség igényével — Magyarország természeti adottságait s ezen alapuló gazdasági és társadalmi viszonyait. A munka méreteinek érzékeltetésére csak annyit, hogy a 112 oldalon közölt több mint 280 térkép az ország területének történelmi kialakulásától, valamint mai természeti adottságaitól pl.: rekonstruált természetes növénytakaró, genetikai talajtérkép, a mai talajminőség területenkénti megoszlása, az ásványkincsek elhelyezkedése, mennyiségi és minőségi arányai stb.) kezdve a népesség különböző arányainaK, a mezőgazdaság és ipar nagy összefüggéseinek és egyes ágazatainak (pl.: földreform, talajhasznosítás, fontosabb növény- és állatfajták területi arányai, másrészt pedig az ipar szektoronkénti és területenkénti megoszlása, az ipari fejlettséget jelző különböző tényezők ábrázolása ugyancsak területi bontásban stb.) bemutatásán keresztül esészen az ország kereskedelmi, közlekedési és művelődési viszonyainak bemutatásáig a térkép nyelvén érzékeltethető minden lényeges problémát érint. Bár a munkában felhasznált adatokkal a különböző statisztikai kiadványokban jórészt már találkozhattunk, a munka mégis számos meglepetéssel szolgál. Ami ugyanis a statisztikai számhalmazokban egymástól elszigetelten és csak nehezen kibogozhatóan jelentkezik, az itt a szemléletes ábrázolás következtében plasztikusan és világosan áll előttünk. A mű tehát amellett, hogy számot ad adottságainkról és elért eredményeinkről, világosan megmutatja a problémákat is, s így a különböző posztokon álló gazdasági vezetők nélkülözhetelen kézikönyve lesz. De nélkülözhetetlen ez a munka az iskolai oktatás számára is. Mint általában a hasonló kiadványoknál, először természetesen itt is arra figyelünk, hogy megyénk helyzete hogyan tükröződik a különböző térképeken, örömmel tapasztalhatjuk, hogy mezőgazdaságunk — kedvező természeti adottságai s aránylag jó gépesítettségi foka következtében — jó eredményeket könyvelhet el: kukoricából és cukorrépából kiemelkedő termésátlagokat ért el. (Igaz, búzából csak jó közepes eredményeket!) Elgondolkodtató, hogy bár az országos átlagnál jobbak az állattenyésztés, valamint a felvásárlás mennyiségi és minőségi eredményei is, az élelmiszeriparban ímalom-, hús-, tartósító-) megyénk nem szerepel az őt megillető súllyal. Megyénk könnyű- és építőanyagiparáról alkotott kép is megváltozik némiképp: ha egyes cikkek termelésében mutathatunk is fel számottevő eredményeket, az iparág egészében meglehetősen kis súllyal szerepelünk. Megfontolandó pl., hogy elsősorban a tégla- és cserépgyártás koncentrálódik jelentős mértékben Békés megyére, holott ezek a jövőben az előregyártott elemekkel szemben egyre kevesebb szerepet fognak játszani, örvendetes viszont üvegiparunk jelentőségét érzékelni. Mindez természetesen csak ízelítő. A kiadványban rejlő értékeknek, s az általa felvetett problémáknak csak kis töredékét érintettük. De talán ennyiből is kitűnik, hogy aki foglalkozásánál vagy érdeklődésénél fogva ismerni akarja hazáját és benne szűkebb pátriánkat, az nem nélkülözheti új nemzeti atlaszunkat. G. VASS ISTVÁN 267