Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Némedi Endre: Százéves a gyulai könyvtár

A pedagógusok néhány irányt mutató szava sokat jelent fiatal olvasóink köré­ben. Nemcsak az osztályfőnöki, de az egyes szaktárgyak óráin is a könyvtárban talál­ható lehetőségek rendkívül széleskörűek. A sok általános és középiskolás tanóra, melyet könyvtárunkban tartottak meg az elmúlt években, azt mutatja, hogy e téren is gyümölcsöző a művelődési szervekkel, intézményekkel való együttműködés. Az intézményünket jellemző esztétikus környezet, — kialakításában sokak segít­sége rejlik — második otthonává válik városunk lakóinak. Bel- és külföldi látoga­tóink — Európából és azon kívül is — igen jó benyomásokkal távoztak vendég­könyvünkben írt bejegyzéseik szerint. Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztársaságból több könyvtáros látogatott meg bennünket, akárcsak Lengyelor­szágból. Tetszett könyvtárunk a stockholmi, valamint a finn és jugoszláv könyvtáros kollégáinknak is. Szívesen láttuk a kultúra iránt érdeklődő egyéb külföldi vendége­inket is, akik Franciaországból, Szovjetunióból, Romániából, Singapore-ból, Olasz­országból, Kubából érkeztek hozzánk. Kovács Máté professzor a Népműveles 1964. novemberi számában megjelent „Népművelés és közművelődés" című írásában azt mondja: „Szükségképpen korsze­rűsödnie kell a népművelés fogalmi tartalmának is, ha alapvetően megváltozik az a társadalom, amelyet nevelnie és művelnie kell, ha más lesz a kulturális tartalom, amivel a nevelést és művelést végzi, ha megnő a technikai Közlésmódokon alapuló közművelődési rendszerek (könyv, sajtó, könyvtár, film, rádió, tv, hangszalag, hang­lemez stb.) társadalmi súlya és jelentősége." Távlati terve a komplex népművelés keretében könyvtárunknak az előbbieken kívül, hogy a szomszédos épületben elhe­lyezett kultúrházat a nyelvtanfolyamoknál nyelvlemezekkel tovább segítse, az iro­dalmi színpad munkáját pedig vers- és drámarészlet lemezekkel, a méhészek, és népitáncok művelőit, a bábszakkör tagjait, szakkönyvekkel támogassa. Sportvonalon a szakkönyvek mellett a római olimpia egyes részleteit ismertető lemezek biztosítá­sával támogatjuk a Kilián Mozgalmat. A város peremterülete és külterülete mellett kisugárzó tevékenyegünk a 16 köz­ség felé kivinni mindazt, amit próbáltunk megvalósítani, hasznosnak láttunk a gya­korlatban. Mindjobban a község lakosainak otthonos összejöveteli helyévé válik a dobozi, geszti, gyulavári, kétegyházi, kötegyáni községi könyvtár, a helyi tanácsok gondoskodása folytán. Komoly emléket hagynak a dobozi, eleki, gyulavári, kétegy­házi, kötegyáni, sarkadi, újkígyósi könyvtári rendezvények — író-, költő-, szakíró­olvasó találkozók és egyéb előadások — azokban a résztvevőkben, akik az ezeken való megjelenésre időt szakítanak. DK. NEMEDI ENDRE JEGYZETEK 1. A „Gyulai Dolgozatok" 1. számában Implom József, a gyulai múzeum és könyvtár utókor szá­mára alapvető, kitűnő munkában adta közre az 1938. évben 70. fennállási évét ünneplő két intézményről összefoglalóját: „A gyulai Múzeum és Könyvtár hetven éve (1868—1938.)" cím­mel. Az ő körültekintő kutatásai mondanak a legtöbbet a könyvtár alapítási idejéről, munká­járól. A Magyar Minerva különböző évfolyamai sokszor egymásnak ellentmondó adatai való­színűleg felületes tájékoztatáson alapultak. 2. Békés, 1895. június 2.: ~Az épület tervelt N. Szabados Antal gyulai építő mester készítette, a homlokzat külső dísze Czigler Győző műépítész terve, a homlokzaton Kallós Endre mintázta a vármegye címerét." E régi épületben a 65 négyzetméter össz-alapterületű kölcsönző és ol­vasóterem már 1959-ben kevésnek bizonyult. Megértő és segítő támogafások eredményekép­pen ma 228 négyzetméter áll az olvasók rendelkezésére a könyvtárban. A régi épület új tolda­lékrésze 1963-ban épült fel, s 1964. február elsején vették birtokukba az olvasók. 260

Next

/
Thumbnails
Contents