Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - SZEMLE

ket tartalmaz. Ilyenek például: Hartyáni László Lefolyásvizsgálatok a Kondorosvölgyi mintavízgyűjtő területen, Sági Károly: Csapadékból származó felszíni vizek öntözött területen, Petrasovits Imre Evapotranszspirációs vizsgálatok öntözött növényállományokban, Antal Emánuel Egyes mezőgazdasági növényállományok potenciális evapotranszspirációja, Kozák Imre Vízháztartási vizsgálatok a talaj termőrétegében. A kiemelt szerzők közleménye mellett még hat más szerző, kutató közleménye foglalkozik a vízgazdálkodás problémájával, természetesen mindegyikük más-más oldalról vizsgálva a kérdést. A kiadvány 1966. évi második számában megjelenő közlemények az öntözéses gazdálkodás problémáit más oldalról tárják fel. A közlemények ökonómiai szempontból vizsgálják az öntözéses termesztést. A tanulmányok gazdaságossági vizsgálatokat, azok eredményeit ismertetik. Néhány közlemény munkaszervezési problémákat ölel fel, ezekben is az agrotechnikai szempontok mellett végső soron a gazdaságosság, mint alapvető célkitűzés dominál. A kötetben megjelenő munkák közül ki kell emelni Gergely István öntözésünk főbb kérdései című közleményét, amely az öntözés fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozik. Vizsgálja a felhasználható öntözővízkészlet mennyiségét, országos megoszlását, továbbá az öntözés egyéb anyagi, műszaki, személyi feltételeit. Tóth Mihály és Tőzsér János Az MA öntözőberendezések költségvizsgálata és gazdaságos felhasználásuk című tanulmánya mindenkor, de ma különösen aktuális kérdésekkel foglalkozik. Vizsgálja a különböző Költségtényezőket, s azok gazdasági kihatását. Czabala László, Kereszturszki János és Szőke Molnár Lajos Néhány hazai és külföldi esőztető berendezés munkaszükségletének vizsgálata című közlemény ugyancsak sok hasznos, a gyakorlati munkában is jól felhasználható módszert és eredményt közöl. Kádár Béla Az öntözés eredményességének vizsgálata a Tiszántúlon c. munkájában az öntözés eredményességét a területegységen megtermelt összes és többlet gabonaegység mennyisége és önköltsége tükrében vizsgálja. Megállapítja, hogy a jó termőképességű területeken eredményesebb, jövedelmezőbb az öntözés. A kötött, sekély termőrétegű talajokon viszont olcsóbb üzemköltséggel lehet öntözni. Kiemeli az öntözés nagy ráfordítás- és szakember-igényét. Kereszturszki János A felületi öntözés munkaszervezési kérdései című közleményében a barázdás és sávoscsörgedeztető öntözést vizsgálva elemzi a területi teljesítményeket, a teljesítményre ható fontosabb tényezőket, azok egymásra hatását. Járányi György A rizstermesztés üzemi eredményességének egyes kérdései című munkájában a rizstermesztés visszaesésének okait vizsgálja. Megállapítja, hogy a nagyüzemi termelési feltételek hiánya mellett a visszaesés oka elsősorban az anyagi érdekeltséggel van szoros összefüggésben. Az árrendezés mellett a költségek csökkentésére, a termések növelésére kell törekedni. Lehetne folytatni a sort, de ebben a rövid recenzióban a két kötet minden szerzőjét és tanulmányát nem lehet ismertetni. Egy-két mondatba eredményüket sem lehet besűríteni anélkül, hogy ne csorbítanánk azokat. Az egyes munkák kiemelésével csupán azt szeretném bemutatni, hogy milyen témakörök, illetve milyen kérdések ismertetése található a kiadvány e két számában. Szeretném azt, ha e néhány sor olvasása után minél többen vennék kézbe ezeket a tudományos és gyakorlati szempontból nagyon hasznos kiadványokat és forgatnák azt haszonnal mind maguk, mind a közösség javára. DOMINKÓ ISTVÁN EGY TELJESSÉ VÁLT SZÍNÉSZETTÖRTÉNETI MUNKA 1961—1965 között jelent meg „A békéscsabai színészet történetének" az 1879—1944-ig terjedő időszakkal foglalkozó II—IV. kötete. S az elmúlt esztendő évszáma áll az utolsóként megjelent I. kötet fedőlapján. Teljességében előttünk áll Papp János sokesztendős kutatómunkájának eredménye, csaknem egy évszázad békéscsabai színészettör140