Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Márai György: Békés megye élelmiszeriparának központja: Békéscsaba

nálhatják fel. Ha ezek a lisztfajták a törvényesen megállapított szabályoknak megfelelnek minőség szerint, akkor az említett lisztfajták 1—1 q-ájából minőségi fajták szerint 73—75,5 kg kenyér süthető ki. A búza sikértartalma nagyon fontos a liszt szempontjából is, de erre a malom nem tud befolyással lenni, csak a termelőszektor és a sikértartalom legmagasabb a magyar fajtájú búzákban. Viszont a malom sokat tehet a liszt minőségéért az őrlési technológia betartásával és fejlesztésével. Az István Malom jelentős őrlési kapacitását a következő adatok világítják meg. Napi őrlési kapacitása 1965-ben 23 vagon, 1966. évben már napi 25 vagon és ezt a szintet 1967. évben is tartja. Évi teljesítménye 1965. évben 629 ÓÖÖ q őrlemény, majd 1966. évben 637 000 q őrlemény volt. Baromfiipar A Baromfiipari Országos Vállalat keretében működik leányvállalatként a bé

: késcsabai és az orosházi gyáregység. Mivel konzervüzeme az orosházinak van, a békéscsabai gyáregység az orosházi gyáregység konzervüzemének adja át a konzervkészítésre még alkalmas, de a nyers forgalomban I. osztályúként nem értékesíthető termékeket, ahol népszerű dobozos máj pástétomokat, dobozos húsleves-koncentrátumokat és dobozos rakotthúsokat készítenek még export célra is. A megrendelő kívánsága szerinti technológiával készítik ki a vágottbaromfikat. A hagyományos belsőrésszel együtt való mélyhűtést már több változatú korszerűbb módszerek váltották fel. Egyik módszer szerint a belsőrészek kimaradnak a felbontott baromfiból; — másik export-szállítmánynál az is ki van kötve, hogy az ehető bslsőrészeket cellofánba csomagolva vissza kell helyezni a baromfiba. Legtöbb külföldi állam nem tart igényt a baromfi fejére, nyakára, lábára és szárnyrészeire. így ezeket — esetleg a visszamaradó belsőrészekkel együtt — ízlésesen csomagolva belföldön hozzák olcsón forgalomba, ami a háziasszonyok között igen népszerű élelmicikk. A békéscsabai gyáregység, amelyet legutóbb nagy kapacitású libatisztító-üzemmel bővítettek ki —, megyénk három járásából vásárolja fel a levágásra kerülő baromfikat: békési, gyulai és a szeghalmi járásból meg természetesen Békéscsabáról. Állami gazdaságokkal, termelőszövetkezetekkel és háztáji gazdaságokkal kötött baromfinevelési és hizalalási szerződések biztosítják a szükséges vágó-baromfit. Ennek méreteire jellemzők az 1964. évi felvásárlás adatai: 276 vagon 1—1,5 kg csirke (kakasok nélkül) —, 33 500 db kövér liba —, 58 600 db pecsenyekacsa és 450 000 db hízott pulyka. (Bár 8—10 kg-os pulykákat is kapnak, de egyes külföldi piacon 4—5 kg-osak a kapósak.) A békéscsabai gyáregység exportjának különlegessége a libamáj. Ismeretes, hogy a békési, köröstarcsai és körösladányi libáknak van megyénkben a legszebb mája: a 38—80 dkg-ot is eléri. A „májvaluta" komoly bevételt biztosít, hisz az I. osztályú libamájért 13 dollárt, a II. osztályúért 12 dollárt fizetnek kilogrammonként. Békéscsabán speciálisan hűtve, a hűtést tartósító csomagolásban továbbítják a megrendelők felé hűtővagonokban vagy ugyancsak hűtő-kamionokban. Megyénk 18 keltetőállomása mindig a legelőnyösebb alapanyaggal látja el a baromfinevelő nagyüzemi és háztáji gazdaságokat, mert itt a gyorsan, sok és jóízű húst nevelő fajták a kelendőek. így a csirkéknél a korábban bevezetett külföldi fajtákkal szemben a Gödöllői Kisállattenyésztő Állami Gazdaságban kitenyésztett G. 45-ös fajta a népszerű, amely 9—10 hét alatt eléri a kívánt súlyt. Üjabban a pulyka mellett a gyöngyöstyúk iránt is jelentős érdeklődés mutatkozik export szempontjából és ezt is tenyésztik, hisz a szikes legelőkön nevelésük éppenúgy megszervezhető, mint a pulykáké. Húsiparunk reprezentáns üzeme a Békés megyei Húsipari Vállalat, amelynek Gyulán van a székhelye és főüzeme. 1963. július 1-ével a békéscsabai és gyulai húsüzem össze123