Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

olvasókörök munkásmozgalmi szerepe is. Ebben nemcsak a tiltó miniszteri rendelkezéseknek volt szerepük, hanem a Szociáldemokrata Pártnak is azzal, hogy magára hagyta a szegényparasztság mozgalmait. Ettől eltekintve nyugodtan elmondhatjuk, hogy felmérhetetlen az olvasókörök jelentősége és szerepe az agrárproletáriátus felvilágosításában, nevelésében és megszervezésében. Egységbe tudták forrasztani a népművelési munkát a politikai tevékenységgel. Szólni kívánnék még a munkáskörök politikai és kulturális tevékenységéről és szerepéről is. Megyénkben elsőként az Orosházi Munkáskör alakult meg 1890 májusában. Megalakulásáról a Népszava többek között a következőket írja: „A kört az iparosok, földművesek és munkások alapították, hogy érdekeiket kölcsönösen megóvhassák és fejleszthessék."

2

4 A felterjesztett alapszabálytervezet szerint a kör célja „ ... tagjait felvilágosítás és oktatásban részesíteni, köztük a tudományt és a művelődést, nem különben a társasági szellemet fejleszteni és előmozdítani."

2

5 Az Orosházi Munkáskör — mint ahogy ez a fenti cél megjelölésből is következik — kezdetben csak kulturális jellegű feladatok megvalósítására vállalkozott, Csak a Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa után foglalkozik hatékonyabban a politikai és gazdasági feladatok megvalósításával. A kör politikai tevékenysége részben abban mutatkozott meg, hogy a kongresszus után egyre intenzívebb agitációs és szervező munkát végzett a környékbeli agrárproletárok között. Az Orosházi Munkáskör és a Szociáldemokrata Párt kongresszusa hatására 1891 telén a megyében számos munkáskör alakult meg. így a békési, tótkomlósi, pusztaföldvári, szentetornyai, mezőberényi, nagyszénási, békéscsabai és a csorvási. Ezek a munkáskörök kapcsolatot tartottak egymással. Erről a csorvási munkáskör vezetősége így számol be: „ . . . megfordultak nálunk: Csabáról, Gyuláról, Mezőberényből, Endrődről, Kígyósról, Apácáról és több Békés megyei helyekről osztálytársaink, kikkel megismertettük a pártgyűlés határozatait, felolvastunk nekik egyes cikkeket lapjainkból, s mondhatom, örömmel hallgatták végig, figyeltek minden szóra és reményt nyertek arra nézve, hogy a jövő a proletárságé."

2

6 De nemcsak egymással tartottak kapcsolatot, hanem a Szociáldemokrata Párttal és az ipari munkássággal is. Ez a kapcsolat elsőként az orosházi munkáskör tagjai és a budapesti szociáldemokraták között jött létre 1890 májusában. Ugyanakkor a csorvási munkáskör is kapcsolatot teremtett a Szociáldemokrata Párttal. A munkáskör vezetősége azzal a kéréssel fordult a párt vezetőségéhez, hogy a „ .. . múlt évi december hó 7-én és 8-án a fővárosban tartott országos szociáldemokrata pártgyűlés tárgyalása és hozott határozatai minél előbb jelennének meg külön füzetben, mert ennek terjesztése hódítana a legszélesebb néprétegekben. A füzeteket terjesztenék nálunk is, és ez igen alkalmas eszköz volna a népet hosszú álmából felkelteni és neki a jog és igazság útját megmutathatni, de másrészt módunkban állana családi köreinkben is tanulmányozni igazságos ügyünket."

2

7 A szociáldemokrata párt vezetősége e kérést támogatta is. A párt vezetősége jól látta, hogy az egyre nagyobb jelentőségű agrárproletár- és szegényparaszt-mozgalommal egyelőre csak a pártsajtó útján teremthet kapcsolatot. Eppe»" Qzért a pártvezetőség a Népszava példányait ingyen 64