Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

küldte szét a falvakba. A lap terjesztésének módjáról Engelmann Pál egyik levele ad felvilágosítást, amelyet az Orosházi Munkáskör vezetőségének írt. Engelmann azt kérte a munkáskörtől, hogy a szerkesztőségbe küldjenek be 70—80 címet. „Minden cím alá küldünk egy lapot — írja — egyelőre hitelbe, az árát majd azután beküldhetik értök. Gondoskodniok kell azonban, hogy minden egyes lapnak legyen 3—4 olvasója . . ,"

28 Az orosházi járási főszolgabíró már 1891 júniusában a következőket jelentette a főispánnak, hogy „ ... az orosháziak a Népszava c. lapra 4—5-en összeállva előfizetnek, s a lapot áhítatos buzgalommal olvassák és hírét terjesztik."

2

9 Egy másik jelentés pedig arról számol be, hogy „ . . . szinte hihetetlen, hogy minő tevékenységet fejtenek ki a szocialista kolomposok eszméik terjesztésére a Békés megyei nép között. Alig van zsellérház, hol hírlapjuk és töménytelen röpiratuk állandó vendég ne legyen. E mételyes iratok kolportálói a régi csempészvilágra emlékeztető furfangossággal adogatják szét portékáikat, s kijátsszák a legéberebb elővigyázatot. . . Megdöbbentő az a mohóság, amellyel a Békés megyei nép az iratok után kap."

3

0 A Békéscsabai Munkáskör elnökét, Pluhár Györgyöt többek között azzal is vádolta a bíróság, hogy a „ . . . budapesti szociális agitátorokkal érintkezésbe lépett, azoktól egy, a munkásokhoz intézett izgató és lázító tartalmú, magyar nyelvű röpiratot kapván, azt szlovák nyelvre lefordíttatta, s 1000 példányban kinyomtatva a munkásköri tagok közt kiosztotta,.. ,"

3

1 Az előbbi idézetek is ékesen bizonyítják azt, hogy az összefogás szükségességét mind az akkori ipari munkásság és annak pártja, mind az agrárproletárság fölismerte. Tehát a gazdasági jellegű mozgalmak mindinkább kezdtek politikai tartalommal is telítődni, „ .. . több ponton vonatkozásba kerültek a szocializmussal, és pedig főleg országot járt ipari munkások révén."

3

2 — írja Darvas József A legnagyobb magyar falu című munkájában. Az agrárproletárság egyre öntudatosabb harcát jelzik az 1891. májusi, júniusi tüntetések, (az orosházi, bánfalvi, békéscsabai és a battonyai), amelyek több éven át tartó forradalmi hullám elindítói lettek. A hatóságok megrémültek az agrárproletárság egyre forradalmibb megmozdulásától, és gyors intézkedéseket és rendszabályokat vezettek be. A megye nagyobb helységeit katonaság szállta meg, betiltották a munkásköröket, megakadályozták a Népszava terjesztését is. Az orosházi gyűlés betiltását Eördögh Lajos főszolgabíró a következőkben indokolta meg: „Eme bejelentés elutasításával érdeklett gyűlés megtartásának hely nem adatik, mert a tervezett népgyűlésnek eme jelentésben határozottan bevallott politikai célja van: márpedig a kormányilag helybenhagyott alapszabályok mellett működő „Orosházi Munkáskörök" közművelődésre hivatott társadalmi egylet lévén, hivatása politikával inkompatibilis (összeférhetetlen), s így oly célra az egylet helysége igénybe sem vehető;... ily törekvéseket hatóságilag támogatni nem is lehet s nem is szabad: ezen hatóság arra gyűlés engedélyezésével alkalmat sem szolgáltathat."

3

3 A pusztaföldvári községi jegyző azzal fenyegette meg a munkáskör tagjait, hogy „ha másként nem, hát puskaporral robbantja szét a munkáskört." Mint mondja: „Egy véka puskapor elég lesz, s levegőbe fog repülni a kör háza az összes körtagokkal egy etemben. "

3/

i A Békés megyei Gazdasági Egylet 1891. áprilisában tartott igazgató választmányi ülésén Sztraka 5 65