Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Sipitzky András: A Mezőhegyesi Cukorgyár története az alapítástól napjainkig (II. rész)

södésével sok, így a cukorrépatermelés problémája is megoldódott, A nagyüzemi gazdálkodás biztosította a megfelelő talaj előkészítést, mezőgazdasági gépeket, vetésforgót stb.-it, amely alapja a belterjes gazdálkodásnak. 1955-ben a cukorrépatermelés átlagai az egyes szektorokban a következőképpen alakultak: Állami gazdaságok: 166 q/kat. h., termelőszövetkezetek: 182 q/kat. h„ egyéni termelőkl35 q/kat. hold. Az állami gazdaságok, valamint termelőszövetkezetek számának növekedésével arányosan növekedett a cukorrépatermelésre leszerződött terület nagysága is. Amíg az 1948-as esztendőben vállalatunk leszerződött répaterülete mintegy 10 000 kat. hold volt, addig 1956-ban 17 000 kat. holdra kötöttünk termelési szerződést. E növekedés nem az üzem napi átlagos teljesítményének emelkedésével magyarázható, hanem annak a napról-napra fokozódó érdeklődésnek az eredménye, amelyet termelőink a répatermelés iránt tanúsítanak. A területek növekedésével azonban komoly nehézségek merültek fel. A répák beszállítása az állami és gazdasági vasutaktól komoly hozzáállást és megfelelő szállítási keretet kívánt. Ennek a követelménynek csupán a MÁV szélesnyomközű vasút tudott eleget tenni. A G. V., valamint a MÁV keskenynyomközű vasutak a beszállítandó cukorrépamennyiség egy részét tehergépkocsikkal szállították be közvetlenül gyártelepünkre, vagy mezőkovácsházi, illetve battonyai átrakással oldottuk meg a behozatalt. A felszabadulás után, de különösen az 1950-es évek elején számos esetben kellett megküzdeniük termelőinknek a fellépő szárazsággal és a pusztító rovarokkal. Az egyéni termelők a védekezés követelményeinek nehezen, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek sokkal jobban és szervezettebben tudtak eleget tenni. A rovarkárok elhárítására termelőink a cukorgyártól is sok segítséget kaptak. E segítséget a műszaki tanácsokon felül a védőszerek, porozógépek, az esetleges munkaerővel való megsegítés jelentette. A felszabadulás után a répavetőmag biztosítása érdekében a répamag szerződtetéssel is foglalkoztunk. A répamag termeltetés megfelelő eredményeket hozott, termésátlag 1955-ben 8,6 a/kat. h. volt. A cukorrépamag termeltetéssel párhuzamosan a cukorgyár kísérleti telepén különböző kísérletek folytak. Ezek a kísérletek azt célozzák, hogy megtalálják azt a legmegfelelőbb répafajtát, amely a mi talajviszonyainknak és gazdaságos feldolgozásunknak a legmegfelelőbb. Ezen a területen máris sikerült, a Sopronhorpácsi Növénynemesítő és Kutató Intézettel karöltve, kézzelfogható eredményeket elérni. A kinemesített, illetve kísérlet alatt álló répafajták összetételére nézve a gyár laboratóriuma különféle kísérleteket, a répák tulajdonságairól pedig különféle méréseket végzett. (Répaérési kísérlet, rovarok elleni védekezési kísérlet stb.) Az ismeretlen veszteségek csökkentése, valamint az eredményesebb üzemmenet biztosítása érdekében is különféle méréseket végeztünk, amelyek a cukoripar számára előrelépést jelentettek. Ezek: úsztatási, mosási, prizmálási veszteségek meghatározása, dobszűrő, iszaposlé visszavételi stb . . . kísérletek. A felszabadulás nemcsak a gyár berendezéseiben, hanem — ami ennél sokkal fontosabb — a dolgozók életében, életkörülményeiben, a munkához való hozzáállásban is döntő változást hozott. A gyár újjáépítésével párhuzamosan, a finomító üzemrész átrendezésével, korszerű fürdőket és 76