Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Dankó Imre: A sarkadi hajdúság

3. A hajdúvárosok hajdúságára vonatkozóan tíz éve jelent meg egy bibliográfia: Béres András — Módy György: A Hajdúság történetének és néprajzának irodalma. Alföld Füzetek 3. Dpbrecen. 1956. A Sajó—Hernád melléki hajdúkra Dankó Imre: A Sajó—Hernád melléki hajdútelepek című tanulmánya nyújt felvilágosítást (Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei l. Sárospatak. 1955.) A szabolcsi hajdúságról ugyancsak Dankó Imre ad tájékoztatást: A szabolcsi hajdúk. Keletmagyarország. 1957. december 29. és 1958. január 5. A bihari hajdúságról pedig A Köröshöz-bihari hajdúság című összefoglalója szól (A Gyulai Erke' Ferenc Múzeum kiadványai 9. Gyula. 1959.). Említésre érdemes Görömbey Péter: A biharmegyei hajdúvárosok történetéből c. cikke Debreceni Protestáns Lap. 1936. 4. Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. III. kiadás. Szikra. 'Bp. 1948. 189. 1. 5. Approbata Constitutiok. Harmadik rész. LXXXVI. czim. 1. articulus. Kiadva a Magyar Törvénytárban. Erdélyi törvények 1540—1848. Bp. 1900. 164. 1. 6. Mezősi Károly: Bihar megye a török uralom megszűnése idején. Bp. 1934. Az 1692. évi összeírás alapján 21 vitathatatlan hajdútelepet sorol föl. Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe című munkájában (Debrecen. 190«.) 1700-ra teszi a kiváltságok elkobzásának idejét. 7. A harsány! (körösnagyharsányi) lakosok kérelme elvesztett szabadságuk visszaszerzésére, Käzli a körösnagyharsányi református egyház levéltárában levő eredetiről Vájó Zoltán. Körös Népe II. Békéscsaba. 1B57. 164—165. 1. 8. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, év nélkül (1958) 64. 1. 9. Márki Sándor: Sarkad története. Bp. 1877. 57. és 65. 1. 10. Márki Sándor: A sarkadi hajdúk. Hadtörténelmi közlemények. 1924. 33—59. 11. Az adománylevelet Márki Sándor Sarkad története id. m.-ban a Leel-össi család tulajdonában levő. a gyulafehérvári káptalan által 1718-ban készített hiteles átiratból a 120—122 l.-on közölte magyarul: ..Mi Rákóczy György stb. Adjuk emlékezetül jelen soraink npndjében mindenkinek, akiket illet, hogy mi úgy némely tanácsuraink előterjesztése következtében, mint magunk is látván és megismervén kitűnő és vitéz nemeseinek; úgymint Erdős Péter bírónak. Csatár János. Balázs Dániel. Varga Miklós, Balászi Pál, Qsi Gáspár. Szűcs András. Mészáros János és Terepély György esküdteknek, valamint Herpai Mihály hadnagynak és minden többi örségbeli katonának. Sarkadvárunk és városunk úgy lovas, mint gyalog rpndben levő lakosainak hű és buzgó szolgálatait, kik azokat nekünk minden alkalommal, minden ügyünkben fölajánlották és megmutatták, mi sem késünk azokat a? utókor számára fenntartani és megbizonyítani. Ennélfogva Győr nevű egész és csonkítatlan pusztánkat, ugyanazon Sarkad-városának keleti határában, legközelebbi szomszédságaival együtt, — valamint a következő egész telkeket és pedig: puszta-Herpán egyet, úgy a szintén puszta-Nyéken is egyet: továbbá a közönségesen Csáky-rátnek nevezett szigetet; az UTén a Leel-ösi puszta egy és végre ugyanazon Sarkad városnak három üres telkét, melyet hajdan nemes Tholdi Tamás birt. hanem azt halála és mindkét ágon való magvaszakadta után kincstárunk igazgatósága. — Erdélyországunk a Magyarország hozzákapcsolt részeinek régi és helyes törvényei és szokásai értelmében elfoglalta, mind a mellett ls, hogy némelyek, kik bizonyos pénzösszegért azokat, t, i. a pusztát és telkeket használták, ezen elfoglalásnak ellene mondottak, — mégis mi fennevezett hiveink kérelmére, megfizetvén az ellenmondóknak a törvény szerint fizetni valókat, egy részben pedig azokat el is engedve ha azon pusztát és telkeket a törvényes perből minden részben kibontakozva tudjuk: — minden hasznaikkal és bármely tartozandóságaikkal. nevezetesen mívelt és míveletlen szántóföldjeikkel, rétjeikkel, legelőikkel, mezőikkel, kaszálóikkal, erdeikkel. ligeteikkel, hegyeikkel, havasaikkal, völgyeikkel, szőlőskertjeikkel és szőlőhegyeikkel — nemkülönben vizeikkel, halaikkal és halastavaikkal, vizeik medreivel, malmaikkal és azok helyeivel, általában pedig bármi néven nevezendő hasznaik és illetőségeik esonkitatlanságával és régi kerületükben — Sarkad városunk nevezett bírójának, hadnagyainak, lakosságának, népességének. úgy azok minden örökségének, tartós kegyelmünk jeléül jóságosan adandónak, ajándékozónak és átruházandónak ítéljük, a minthogy adjuk, ajándékozzuk és át is ruházzuk, mások jogának fenntartásával, 1e'pn iratunk rendjében és levelünkben bizonysága szerént. Kelt Sárosi Kúriánkban Július hónap kilencedik napján, az Ür ezer hatszáz negyvenegyedik évében. Rákóczy György — Szalárdy János másodtitkár." 12 Köztudomású, hogy a hajdú szó és vele együtt a hajdúság eredetét a pásztorok, hajtók között (hajtó hajdú) keresik. Ez a kérdés is felülvizsgálást kíván akkor, ha figyelembe veszszük a szomszédos népek hajdú elnevezéseit és a hajdúsággal kapcsolatos terminológiáját. Nálunk sem vették egyértelműen pásztor, hajtó eredetűnek a hajdúságot. Vö.: Réthei Prikkel Marian: A magyarság táncai. A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára I. Bp. 1924. A hajdútánc'a pásztori tánccal c. fejezete. 131—149. 1. 26