Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Dankó Imre: A sarkadi hajdúság

13. Bethlen Farkas: História de rebus Transllvanicia. Szeben. 1789. V. köt. 61. és 446. 1. és Márki Sándor: Sarkad története id. m. 46. 1. Az azonosság kérdéses ugyan, de ha nem is azonos akkor is feltétlenül rokon. Neve: Csatári, békési helynévtől ered és a helynéven kivül foglalkozást, valamely várhoz tartozó katonát jelent. Vö.: Karácsonyi Jíno': Békésvármegye története. II. Gyula. 1896. több helyét. 14. Vö.: Takáts Sándor: A magyar erősségek c. tanulmányát. Rajzok a török világból, n. köt. Bp. Akadémia. 1915. 1—133. 1. — A sarkadi várat összefoglalásában nem emliti Gerő László (Magyarországi várépítészet. Bp. 1955.) 15. A sarkadi-tóról nem egyezőek a vélemények. Egykorú ábrázolásokon mint kiterjedt víztükör szerepel. Karácsonyi János kisebbnek véli, mint amilyennek mondták. Valójában nem tóról, hanem a Körösök ágairól és az ágak közt szélesen kiterjedt, szigetek által megmegszakított mocsárról lehetett szó. Vö.: Karácsinyi János: Békésvármegye története. I. Gyula. 1896. 33. 1. 16. A ..góré" (Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár. Bp. 1941. 96. 1.) őrhely, kunyhó jelentősben, a ..crárdák" (Bárczi id. m. 36. 1.) ugyancsak őrhely, kunyhó jelentésben ismeretes a XVI— XVII. századi magyar nyelvhasználatban. A hajdúság egész terminológiájával együtt (pl. martalóc, haramia, bagázsia, deli, köpenyeg, beslia stb.) szerb—hrvát. illetőleg török eredetű. A csárdák alak ugyanúgy egyesszám, mint az eredpti hajdúk elnevezés. Többesszámuk csárdákok, hajdúkok. 17. Sarkad várának és városának térképe 1708-ból. Közzétette Márki Sándor: Sarkad története id. m.-ja függelékeként. 18. Vö.: Kollinovics: Rerum Ungaricarum. Liber IX. 301. Kézirat a marosvásárhelyi Teleki thékában. Idézi: Márki Sándor: A sarkadi hajdúk id. m.-ban 55. 1. Latinul, kihagyásokkal közötp Mogyoróssy János id. m. 238—239. 1. 19. Közli: Márki Sándor: Sarkad története id. m. 122—123. 1. 20. Karácsonyi János jellemzően azt mondta, hogy a Péró-féle felkelést szentandrási lázadásnak is lehetne nevezni. Id. m. 340—341. 1. és Márki Sándor: Sarkad története id. m. 65. 1. Gaburek Károly: Erdei tanya 27