Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

Ugyanakkor a közrend fenntartására hivatott hatóságaink is megdöbbentek az orosházi szegényparasztok megmozdulásaitól, és félelmükben az erőszak eszközével akadályozták meg a mozgalom további terjedését. A mozgalom elfojtására nemcsak a csendőrséget és a katonaságot vették igénybe, hanem a katholikus egyházat is. Az egyház a sajtón keresztül igyekezett a szegényparasztok mozgalmát leszerelni, azáltal, hogy alázatot és engedelmességet hirdetett. Jellemző példája ennek a következő „tanítás", ami a Katholikus Néplap egyik számában jelent meg: A terhesebb foglalkozásoktól se iszonyodjál, hanem elégtételül elkövetett bűneidért, töredelmes szívvel munkálkodjál azokban. A bűn miatt mondá a Teremtő Ádámnak: orcád verejtéki közt eended kenyeredet. . . Ne töprengjél azon, hogy munkádnak mily sikere, haszna lesz. Tedd meg, ami tőled telik; a többit pedig bízd az Istenre . . ."

5 A 70-es években meginduló vasútépítések és folyamszabályozási munkálatok a földnélküli szegényparasztság számára jobb megélhetést biztosítottak. Ebben az időben fejlődött ki nemcsak Békés megyében, hanem Csanádban és Csongrádban is a kubikusság, amely nagy szerepet vitt a 90-es években meginduló földmunkásmozgalomban. A különböző földmunkálatok és vasútépítések révén csak ideig-óráig sikerült az aránylag elég nagyszámú agrárproletárság munkaigényét kielégíteni, mivel a 80-as évek második felében mindezen munkaalkalmak egyrészt megszűnőben voltak, másrészt a kereseti lehetőségek is csökkentek. A mezőgazdaság javulása is hirtelen megtorpant, — sőt megkezdődött a hanyatlás. Az agrárszegénység nyomorúságos és kilátástalan helyzetét a földbirtokosok igyekeztek kihasználni, leszállították a munkabéreket, és bevezették az uzsorát és a robotot. Még a kormánynak írott hivatalos főispáni jelentés is határozottan kiemeli, hogy „ .. . az intenzív gazdálkodás rapid terjedésével kevesbedett a munkakereset s ezzel szemben szaporodott számszerűleg is a munkáskéz ... a túlságos munkaerőkínálat eredményeként érezhető versenyben kihasználta a gazdaközönség ... a nép szorult helyzetét és lépésről-lépésre fokozták igényeiket.. ,"

6 E helyzet jellemzésére idézzük fel Darvas József szavait: „ . . . lassan már kereset se igen akart kerülni ... Az egytizenegyed-egytizenketted részért való aratás már ködbeveszett álom volt csuoán: egytizennegyed-egytizenhatod résznél többet sehol nem adtak . . ."

7 Nagy szerepet játszott a munkanélküliség további fokozásában a gépek tömeges alkalmazása. Különösen a cséplő- és aratógépek elterjedése fosztott meg sok mezőgazdasági munkást az eddig is szűkös megélhetéstől. A gépek alkalmazásával megrövidült az arató- és cséplőmunka időtartama, és egyre kevesebb kézi munkát igényelt. Tehát a gépi technika alkalmazása egyfelől a kereseti lehetőségek csökkenését, másfelől a belterjesebb gazdálkodás megvalósítását eredményezte. A. kilencvenes években egyre szaporodtak azon munkáspanaszok, amelyek a nyomort és ínséget tükrözik. A szarvasi munkások arról panaszkodnak, hogy nincs kellő munkaalkalom „ . .. dolgoznánk mi, de nincs munka, az aratást kivéve egész éven át alig akad munka."

8 Az orosházi szegénység romló helyzetét Veres József képviselő így jellemzi „ .. . a mezei munkásnép ősztől tavaszig munka nélkül van."

0 A hasonló idézetek tömegét sorolhatnánk még fel. Ilyen gazdasági körülmények között az osztályellentétek egyre élesebbé váltak Mint Darvas József: „A 59