Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

legnagyobb magyar falu" című munkájában is írja, „ . . . a földmunkások nem akartak belenyugodni, hogy újra kenyértelen tengődés legyen a sorsuk. Éppen ezért arra irányult minden vágyuk és akaratuk, hogy tiltakozzanak, küzdjenek a visszacsúszás ellen."

1

0 Ezt tükrözi a békéscsabai, battonyai és az orosházi megmozdulás is. Különösen nagy hatásúak és félelmet kiváltóak voltak az 1891 tavaszán lezajló agrármegmozdulások. Ezek erejéről és hatásáról a korabeli sajtó így számol be: ,,Csabán, Csorváson, Orosházán, Bánfalván, Nagy Szénáson az 1891. év tavaszán a mezőgazdasági munkás nép felgyújtá az agrárszocializmus üszkét. A közrend fenntartására hivatott hatóságaink megdöbbentek a kitörés hatalmas erejétől; a kormány a törvények uralmát a társadalmi rendet, a birtokviszonyokat veszélyeztető jelenségeket látott a mozgalomban s a közigazgatási hatóságok gyámoltalanságában, erélytelenségében keresve a kitörés okait: kormánybiztosi hatalommal kívánta a megzavart közrendet helyreállítani, a mozgalmat keletkezésénél a fegyver erejével elnyomni."

1

1 A Békés megyei Gazdasági Egylet Értesítője az agrárproletárság tavaszi megmozdulásáról a következőket írja: ,,Megzsibbasztotta az egylet tevékenységét a tavaszon jelentkezett munkásmozgalam. Ezen mozgalom nagy horderejét jókor belátta a gazdasági egylet igazgatósága, s elhárítása, megakadályozása iránt megtette azt, amit tennie lehetett. . . rendkívüli közgyűlést hívott össze." A rendkívüli közgyűlés a következő kérelmet intézte a Belügyminiszterhez: ... „A Nagyméltóságod előtt bizonnyal ismeretes munkásmogalom, mely napról napra fenyegetőbb alakot ölt, s mely gazdasági egyletünket arra indítá, hogy ezen vármegyénk nyugalmát fenyegető mozgalomnak csírájában leendő elfojtására lépéseket tegyen. Nagy jelentőséget vélünk tulajdonítani ezen munkásmozgalomnak . . . ezen munkásmozgalom a vagyontalanok harcát jelenti a vagyonosok ellen!... A rendkívüli körülmények, rendkívüli intézkedéseket igényelnek, ... vármegyénk területére egy rendkívüli hatalommal felruházott kormánybiztost méltóztassék kiküldeni. Ugyan ez alkalommal bátrak vagyunk egész tisztelettel kérni Nagyméltóságodat, hogy a gazdaközönséget oly közelről érdeklő mezőrendőrségi törvények minél előbb leendő megalkotására, s az 1876. XIII-ik t.-cz.-nek a mai kor viszonyaihoz mért átalakítására nagybecsű figyelmét kiterjeszteni méltóztassék."

1

2 Tehát a kilencvenes évek hatalmas erejű agrármegmozdulásaitól megrémült nagybirtokos arisztokrácia és a megyei hatóságok félelmükben az erőszak eszközével akarták megakadályozni a szocialista jellegű mozgalom további terjedését. Ezen törekvés fejeződött ki a Békés megyei Gazdasági Egylet 1891. április 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén is. Határozatul mondták ki, hogy a megye területére „a munkásmozgalom ügyében teljhatalmú kormánybiztos haladéktalan kiküldetése kérelmeztessék."

1

3 Ezzel megkezdődött a földmunkásság hősi, küzdelmes korszaka. 60