Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Kozma Pál: Bereczki Máté élete és tudományos munkássága

és technika minden tudományágban nagy ismeretlen területeket hódítottak el. A leíró botanika korszakos felfedezései nem korlátozódtak kizárólag a természetes környezetben élő növényvilágra, hanem érintették a gazdaságilag művelt növényeket is. A XIX. sz. a távoli évszázadokból maradt gyümölcsfélék felkutatásának, felfedezésének, kritikai értékelésének a korszaka is. Még sohasem volt azelőtt annyi szenvedélyes fajkutató, gyűjtögető, mint ebben a korszakban. Nálunk LEIBNIZER, FABIAN, BODOR. KOVÁCS. GLOCKER. GIRÓKUTI. URBANEK. BAZILICZA, NAGY. PÖLYA. ENTZ. KATONA. MATHIÄSZ, CSÖKÄS. VILLÄSI, TAMÄSY, BERECZKI, BUDAI. HANKOVSZKY, ANGYAL és még sokan mások. Volt a fajkutatásnak bizonyos hazafias eleme is: a nemzet kincseinek felmérése. A. fajkutatás ebben az időben szükségszerű kutatási téma volt. hiszen a termesztés fejlesztésének alapját a jó és rendezett faitasorozat kéoezi. A hazafias cél az volt, hogy a gyarmati sorban élő ország Ausztria által meghatározott nagyon egyszerű és szűk termelési szerkezetét megbontsa, a búza-, a hús- és gyapjútermelés egyoldalúságát és az ezzel járó piaci kiszolgáltatottságot megtörjék a mezőgazdaságilag és kertészetileg termelt növények számának a bővítésével, az intenzív kertészeti termesztés kifejlesztésével. ami Auszrián kívüli értékesítési piacok meghódítását is elősegíti majd. Bereczki az előbb felsorolt fajtagyűjtögetők közül sokoldalú s a tudományos szintig emelkedett munkájával messze kimagaslik. Nemcsak közvetlen korára, hanem még korunkra is hatott. Kutatói tevékenységében legkiemelkedőbbek a pomológiai kutatások. Joggal mondhatjuk, hogy ő a magyar tudományos pomológia megalapítója. Széleskörű kapcsolatai révén az egész országból gvűitötte az alma-, körte- és szilvafajtákat, azokat elültette kísérleti kertiébe, ahol egyedfejlődése folyamán tanulmányozta és írta le a faitákat. Kísérleti kertjében 300 magvar fajtát tanulmányozott behatóan. Ezenkívül több problémát tisztázott a begyűjtött és hozzá küldött gyümölcsök összehasonlításával. Nagy számú eredménvét ezen a helyen nem lehet teljes egészében ismertetni. PéldaképDen csak az alábbiakat említem meg: Márton Ferenc és Orbay Mihály segítségével tanulmányozta és leírta az Orbav almát (Füzalmát). A kökényszilvák közül külön fajtaként választotta ki a Kecskemét körül elterjedt kis gvümölcsű Augusztusi kökénvszilvát és a nógrádmegyei Gajdell községben ismert nagyobb gvümölcsű Gajdelli szilvát. A Nyakas és a Besztercei szilva alakkörét is tisztázta. Bereczki éles szemmel és jó érzékkel oldotta meg Szkublics, Entz, Glocker és Villási közt a múlt század közepén a Baltavári ökörszem cseresznyefajta körül kialakult heves vitája problémáit. Az egyesek által egy fajtába sorolt fekete és oirostarka változatot két fajtába különítette el: a fekete változatot Entz feketecseresznyéjének, a pirostarkát pedig Glocker óriáscseresznyéjének nevezte el és írta le. A Pándi meggyet először Bereczki ismertette. A Clapp kedveltje körtét hazánkban Bereczki kezdte termeszteni, ő honosította meg. Legnagyobb eredményei közé tartozik a Jonathán tulajdonságainak felismerése és ennek a fajtának a terjesztése. Kísérleteibe már 1876-ban 53