Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Kozma Pál: Bereczki Máté élete és tudományos munkássága

beállította egy Lekehalmáról kapott oltóvessző elszaporításával. írásaiban, levelezéseiben buzdított a fajta telepítésére. A Sóvári vagy Daru almák, továbbá a Rozmaring almák változatai között beható vizsgálattal teremt rendet, ő nevezte el az Entz faiskolából kapott és felnevelt anyagból szelektált változatot Entz rozmaringnak, s ebből származott mutációval a Húsvéti rozmaring. Bereczkinek köszönhetjük a Bereczki birsfajtát is. A fajták számának a rendezésével kapcsolatban dialektikus felfogást vallott.Egyrészt szükségesnek találta a sok fajtát, hiszen szerinte kell, hogy a különböző ízlésű emberek az ízlésüknek megfelelő fajtákat s nagy változatosságban fogyaszthassák, másrészt: sok fajta kipróbálása azért is szükséges, hogy azokból a legértékesebb s a táj viszonyai közt a legjobban termő árufajtákat kiemelhessük az árugyümölcs termelése számára. Viszont hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy a kereskedelem számára kevés, de jó fajtát kell telepíteni, hogy nagy tömegben lehessen azonos fajtájú és minőségű árugyümölcsöt előállítani. Bereczki kutató munkáját autodidaxis által megszerzett magas elméleti képzettséggel végezte. Haladó szellemét nemcsak szabadságharcos múltja s a fejlődő pomológia újabb eredményeinek ismerete tükrözi, hanem a haladó természettudományok újabb elméleti eredményeinek elsajátítása s a kutató munkában való alkalmazása is. Erről pl. így vall: „Kényszerű bujdosásom során megismerkedvén a külföldnek gazdag pomológiai irodalmával, bármily csekély munkálkodásom közepette sem mulaszthatom el annak szem előtt tartását, hogy a növények fejlődésének ismérvei amaz angolhoni Darwin Ch. által leszögeztetvék, azokat követni, Pomona istenasszonyt híven szolgálni akaró, minden hazánkfiának célszerű és idves." Darwin tanításainak alkotó alkalmazása ismerhető fel Bereczkinek a termesztési körzetek kijelölésével, a gyümölcsfajták körzetesítésével, általában a növény és környezete kölcsönhatásával, az alanyhatással s a fajtaszelekcióval foglalkozó munkáiban. Bereczki — egyik méltatója (Ordas I.) szerint — „előbbre látott, mint az egykori diétás orvosok és táplálkozásélettani szaktekintélyek". Az egykori gyümölcsellenes tévtanokkal szemben, a gyermekek természetes gyümölcséhségére utalva, bizonyította az anyáknak a gyümölcs táplálkozási fontosságát. Bár visszahúzódó életet élt, és nem sokat utazott, mégis szoros kapcsolatban volt az akkori idők kiemelkedő hazai és külföldi szaktudósaival: a Pesten munkálkodó Entz Ferenccel, a Bátorkesziben dolgozó Kovács Józseffel, a szarvasgedei Bencsik Györggyel, a rákospalotai Lukács Sándorral és Pólya doktorral, a keszthelyi mezőgazdasági akadémia főkertészével: Villási Pállal, s a kecskeméti Katona Zsigmonddal, akik akkor a magyar gyümölcsészet vezérkarát képezték. Külföldi kapcsolataiból a következők érdemelnek említést: tagja lett a belga Van Möns Pomológiai Társaságnak, majd annak lazulása után a német Pomolgische Monatshefte munkatársa lesz, amelynek vezetőivel, Oberdickkel és Lucasszal gyakran levelezett. A külföldi kapcsolatok teszik lehetővé számára, hogy annak a kornak legjelentősebb pomológiai munkáit megszerezze. A Van Möns pomológiai társasági tagság révén kapja meg és tanulmányozza a társaság Annalée de Pomologie c. közlönyét, a 12 kötetes Pomologia Generale-t, a Le 54 I