Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - SZEMLE

be szedése plasztikus képet fest a korabeli népéletről, a nagykunsági társadalom gazdasági és kulturális viszonyairól. összefüggéseiről. Szilágyi nem illúziókat kelt, nem fest színes képeket, a valóság képe a magukért beszélő adatok életre keltése révén rajzolódik ki előttünk. A megismert kép általánosítható, és számos következtetés levonására alkalmas. Több olyan történeti, néprajzi stb. kérdésre ad feleletet amit részletkutatások hiányában eddig nem tudtunk kellőképpen megválaszolni, vagy jobb híján a romantika, az egzotikum általánosba vesző, ködös világába utasítottunk. Szilágyi munkájának a helyi érdekű eredményeken messze túlmutató jelentősége az, hogy jelentős mértékben hozzáiárult néprajztudományunk egzakttá tételéhez. Bár ezen a téren még van adóssága — például igen jó lett volna néhány beszédes történeti statisztikát közölni tárgyával kapcsolatban — előlépése. törlesztése igen számottevő. A harmadik tanulmány az emlékezetben jobban élő, már feldolgozásokból is ismert 1863-as „nagy ínségre" való hivatkozással a Nagykunságon sajnálatosan nem ismeretlen aszályok, száraz esztendők népéletbeli kihatásait vázolja fel. ugyancsak elsőkézből vett, bőséges levéltári adatok segítségével. Egy-egy ilyen nagyobb szárazság, mint ez a bemutatott 1790. évi is, merőben átalakította a népéletet. Kutakat ástak a folyók, erek fenekén, az oly jelentős pásztorkodás nagy nehézségekbe ütközött, a lezárt, tilalmas területek is legelőkké váltak, megrövidítették a pásztorok fizetségét, takarmányszerzéssel, biztosítással intézményesen is foglalkoztak, a jószág teleltetését messzi, aszálytalan vidékeken végezték, a ledolgozási formák egész légiója alakult ki és nagyszámú szükségrendszabály született. A földművelés szenvedett legtöbbet az aszálytól, főleg a tavasziak. Az adóelengedés nem sokat segített, a szegénységnél éhínség tört ki. A városok kölcsönt vettek fel szükség-búza vételére. A nép között szükségételek terjedtek el. Egy-egy ilyen aszályos év nagy lökést adott a távoli vidéken való legeltetésnek. Szilágyi a nagykunságiak tiszaháti sertésmakkoltatásával foglalkozik behatóbban. Ebben a tanulmányában is, akárcsak az előző kettőben, bőséges, jól öszszeválogatott levéltári anvagot vonultat fel. Napjainkban a történeti néprajzi kutatások egyre inkább elterjednek és mind nagyobb érdeklődést keltenek. Számos tudománytörténeti szempont is érvényre jut ezekben a mindenképpen hasznos, a ma életének jobb megismerését is célzó kutatásokban. Nagyon örvendünk annak. hogy az ilyen irányú, modern kutatások egyik legnagyszerűbb darabját, a Békési Élet hasábjain ismertethettük. A kiadvány rotaprintes eljárással, kevés példányszámban készült. Ez a mindenképpen „diszkrét." forma semmiféleképpen sem fér össze a kiadvány értékével, számos vonatkozásban továbbfejleszthető, önmagán túlmutató problematikájával. Nem a szűk körű kutatótábor számára van csak mondanivalója Szilágyi Miklós munkájának; élvezettel és tanulsággal olvashatja a nagyközönség is. Éppen ezért nyugodtan lehetett volna nyomdai úton előállítani és nagyobb példányszámban közreadni. így inkább betölthette volna az országszerte örvendetesen fellendült helytörténeti-néprajzi kutatások színvonalemelését célzó hivatását is. DR. DANKÖ IMRE BIBLIOTHECA BEKESIENSIS I. Érdemlegesebb méltatást igénylő feladat lenne annak a gondolatnak a propagálása, hogy iskolarendszerünk legfiatalabb gyermekeként izmosodó szakközépiskoláink hogyan szolgálják a gyakorlati élet felmerült problémáit. A Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola nyomdaipari tagozatának tanulóit ebben a tekintetben pedig külön elismerés illetné, hiszen profiljuknak legjobban megfelelő, nemes hagyományok alapjait rakosgatják. Evek óta jelentkeznek egy-egy nívvában egyre erősödő kiadvánnyal, bizonyítva irodalmi érdeklődésüket és nagyon megnyugtató tipográfiai felkészültségüket egyaránt. Dutka Ákos és Gyóni Géza válogatott verseinek igényes, szépmívű kiadása után most „Emlékezzünk VégGyula várárul" című kiadványukkal lepték meg a megyében készülő bibliofil 109