Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Hajdú Mihály: Névadási szokások Csanádapácán száz évvel ezelőtt

3. A vizsgált időszakban két lelkész vezette az anyakönyveket: 1846-ig Gajdos Sebestyén, utána Ortantsik István. Helyesírásuk teljesen megegyezik. Az ékezeteket gyakran elhagyták (Josef, Maria, Marton stb.), így néha a családnevek is kétséget hagynak afelől, hogy ékezettel vagy anélkül értendők (Domian — Domián, Marton — Márton, Zsótér — Zsotér stb.). Érdekes, hogy a György nevet 1842-ig következetesen hosszú ő-vel írták. A családnevek végén álló -i gyakran változik -y-nal (Erdei — Erdey, Ferenczi — Ferenczy, Szeri — Szery stb.). A magánhangzók zártsági fokának eltolódását érezték és ezt néha megpróbálták lejegyezni. (1844: Bakos Erzsébet, 1846: Bakus; 1844: Gót Erzsébet, 1847, 1849: Gut.). Találkozunk a nyelvjárási sajátságból adódó labializálódás feljegyzésével is. (1841: Csóti Erzsébet, 1844: Örsébeth; 1841: Veres Rosali. 1847: Vörös; 1847: Demesi Rozál, 1849: Dömösi; 1846: Demesi Julis. 1848: Dömösi stb.) A z, s, zs hangok jelölésére egyaránt s-t használtak eleinte. 1850 körül kezd megjelenni a z betű, de a zs-t továbbra is s-sel írják. (Ersébet, Sofia, Susanna stb.). Csak az 50-es évek második felétől váltakozott az s zs-vel. A felpattanó zárhangok (explozívák: p, t, g, k) után álló h betűt eleinte még családnevekben sem használták (Balog. Horvát, Tót, Víg stb.), később keresztnevekben is általános lett (Agatha, Ersébeth, Judith, Therezia stb.) Az affrikáták írása (c, cs) végig ingadozó. Egyazon személyek ugyanabban az esztendőben más-más helyesírással szerepelnek. (Ferencz—Ferentz, Ignác—Ignácz—Ignátz. Kovács—Kováts. Mucsi—Mutsi stb.) Általában a név végén álló -n és -1 palatalizálódott (-ny, -ly-vé vált). (1840. 1842^ Márton Antal. 1844: Mártony; 1845: Szakái Mihály, 1846: Szakály stb.) Találunk példát a szóbelseji -t- és -1- palatizálódására is. (1839: Matejka Mária, 1843: Matyejka; 1840, 1842: Erdéli Anna, 1844: Erdei, 1850: Erdélyi; 1840: Erdei Mária, 1842: Erdéli. 1845: Erdei. 1847: Erdélyi stb.) Néha egészen eltérő alakban fordulnak elő egyes nevek és csak a házastársak vagy keresztszülők egyeztetésével lehet őket azonosítani. (1843: Anderkó József. 1844: Andróky Jósef, 1841: Czilinka Ersébet, 1842: Czinka Ersébet; 1838: Zsigmondfy Ignátz, 1841: Zsitrmond Icrnácz.) 4. A jelzett időszakban 2218 újszülött nevét vettük vizsgálat alá. Ezek közül 1146 fiú és 1072 leány. Elnevezésükre 51 férfinevet, s csak 40 női nevet használtak fel, így egy férfinévre 22,47, egy női névre pedig 26,8 elnevezés (újszülött) jut. Tehát sokkal nagyobb a női nevek terheltsége. Ezt bizonyítják a részletesebb vizsgálatok is. Száznál többször használtak fel öt férfi és öt női nevet. Ezek népszerűségi sorrendje a következő: 1st vár 168 14,66% Rozália 171 15,95% János 136 11.78% Anna 149 13,89% József 125 10.9 % Mária 138 12.87% Mihály 105 9,16% Erzsébet 108 10,07% Andrá«: 101 8.81% Veronika 107 9.98% Tehát az öt név a fiúknál az összes férfinevek 55,41%-át, a lányoknál a női nevek 62,77%-át foglalja le! A következő csoportba azokat a neveket osztottuk be, amelyeknek előfordulása tíz és száz között van. Pál 84 Péter 21 Antal 63 Sándor 15 György 58 Illés 13 Ferenc 48 Össz.: 439 Mátyás 44 Terézia 73 Gáspár 28 Katalin 65 Gábor 22 Julianna 60 Márton 22 Ágnes 44 87