Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Hajdú Mihály: Névadási szokások Csanádapácán száz évvel ezelőtt

NÉVADÁSI SZOKÁSOK CSANADAPACAN SZAZ ÉVVEL EZELŐTT* 1. Csanádapáca története Miklya Jenő szép község-monográfiájának megjelenése óta Békés megyében közismert. Nem szándékunk ehhez a történethez új adatokat szolgáltatni, hanem a személynevek oldaláról, a keresztnévadás hatóerőinek vizsgálatával szeretnénk megvilágítani a község XIX. századi képét. Természetesen más tudományágak is felhasználhatják a névvizsgálat eredményeit. Következtetéseket vonhat le belőle a helytörténet, a településIcldrajz és a néprajz is. Munkánk elsősorban a nyelvtudomány céljait tartja "zem előtt, s annak elveit követi. Ez az egyes nevek előfordulási számának, elterjedettségének, megterheltségének, alakváltozatainak vizsgálatát jelenti. A név funkciójának, használatának kérdéseivel, területi, földrajzi megoszlásával, etimológiájával, történeti változásaival e rövid cikk keretében nem foglalkozhatunk, de ahol lehetőség adódik, ott utalunk erre is. Mindemellett az érdeklődő olvasó is talál sok érdekes adatot a régebbi idők névdivatjáról, becézési módjairól és névadási szokásairól. A község keresztnévanyagát az anyakönyvezés kezdetétől, 1838. szeptember 9-től vizsgáljuk meg 1860. december 31-ig, a második anyakönyv végéig, az Országos Levéltár Mikrofilmtárában őrzött, A. 3236—3239. sz. mikrofilmek alapján. 2. Mielőtt a vizsgálódást megkezdenénk, néhány szót kell szólnunk a korabeli anyakönyvezésről. Tudjuk, hogy l!i95-ig csak az egvházak vezettek anyakönyveket. 1836-ig latinul, 1836-tól 1850-ig magyarul, 1851-től 1861-ig^ismét latinul, ezután pedig véglegesen magyar nyelven történt az anyakönyvezés. A latin nyelvű bejegyzések elsősorban a keresztneveket, és foglalkozásokat érintették. Különösen az előbbi sajnálatos, hiszen így a körében használt alakváltozatokra semmi támpontot nem adnak, és olvan úi keresztnevek kerültek az addigi névanyagba, amelyek kiválasztásában a szülőknek semmi szerepe nem volt. (Alexius, Balthasarius, Eliscus. Genoveva stb.) A vizsgált időszakban Csanádapácán zömmel római katolikusok laktak, de a néhánv görögkatolikus mesterembe

1-, evangélikus vagy református földmunkád szintén itt kereszteltette meg gyermekét. Továbbá itt anyakönyvezték a környék kisebb, templom nélküli helységeinek (Bodzás, Földvár. Gerendási-puszta. Kaszaper, K.isapáca, Medgyes stb.) katolikus újszülötteit is. Ezek közül csak Kisapáca adatait vettük vizsgálat alá Csanádapácáéval együtt, a többi község névanyagára csak néhány vonatkozásban utalunk. •A tanulmány közlésével a megyénkben mindmáig igen szűk körben folyó nyolvtörténetinyelvészeti kutatások könnyen elérhető, a honismereti szakkörök részére is nyitva álló lehetőségeire akarjuk felhívni a figyelmet. A cikk ehhez kivan módszertani segítséget nyújtani, egy község konkrét adatainak példáján. (Szerk.) 86