Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Fodor György-Dr. Soóky András: Az alkozolizmus az orvos és a jogász szemével

voltának felismerésére vagy arra, hogy a felismerésnek megfelelően cselekedjék, képtelenné tette. Ha az elkövető beszámítási képességét kizáró elmebetegségben, elmegyengeségben, tudatzavarban szenvedett a cselekmény elkövetésekor — büntetőjogilag felelőssé nem tehető. Ha pedig e betegségek vagy tudatzavar a beszámítási képességet korlátozta, — büntetése korlátlanul enyhíthető. A fentieket két okból kellett előrebocsátani: a) az ittas állapot az épelméjű ember tudatában bekövetkezett rendellenes állapothoz vezet, tehát tudatzavart okoz; b) a rendszeres italfogyasztás elmebetegségig fokozódó állapothoz vezethet. Az előbbiekben a törvény szabályait ismertettük, amelyek szerint az elmebetegségben és tudatzavarban elkövetett bűncselekmény miatt az elkövető büntetőjogilag felelőssé nem tehető, illetve korlátolt beszámíthatóság esetén, büntetése korlátlanul enyhíthető. Ebből, valamint a Btk. előtti szabályozás rendszeréből s végül a közvéleményben helytelenül kialakult és elterjedt s még ma is uralkodó nézetből táplálkozik az a felfogás, hogy az alkoholos befolyásoltság alatt elkövetett cselekmények nem, vagy enyhébben büntetendők. Először is arra kell rámutatnunk, hogy a fenti b) pont alatti állapot kizárja, vagy csökkenti az elkövető büntetőjogi felelősségét. Az elmebetegség ugyanis elmebetegség, függetlenül attól, hogy az a mértéktelen alkoholfogyasztás következménye-e vagy sem. Az a) pont alatti megállapítás ellentétben állónak látszik azzal a már előbb rögzített elvvel, hogy az alkoholizmus ellen a böntetőjog eszközeit is hatékonyan kell igénybe venni. Ezért a Btk. további rendelkezéseit is szükséges ismertetnünk. A Btk. 22. §-a kifejezetten kizárja a Btk. 21. íjának alkalmazhatását annak javára, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el. Mi magyarázza a különbségtételt általában a tudatzavar és az alkoholfogyasztás következtében előállott tudatzavar között? Az ittas állapot okozta tudatzavar alapvetően eltér a tudatzavar egyéb eseteitől; az önhibájából leittasodó tudatzavara olyan ok következménye, amelyért az elkövető felelőssé tehető. Saját akaratelhatározásától, szándékától függ ugyanis, hogy a tűrőképességét meghaladó mérvű alkoholfogyasztással előidézi-e a beszámítási képességet kizáró vagy korlátozó tudatzavart. Ekként ad a feltett kérdésre meggyőző választ a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése. Tehát aki ittas állapotban olyan cselekményt követ el, amely kimeríti a Büntetőtörvénykönyv valamely rendelkezését, azért teljes felelősséggel tartozik. Ez az álláspont feltétlenül helyeselhető, mert az, aki erősen leissza magát, tudja, hogy az ittasság következtében elveszítheti akarata feletti uralmát. Az ittas embernek számolnia kell azzal, hogy ilyen állapotban valamilyen bűncselekményt követ el. S aki ennek ellenére leittasodik, annak vállalnia kell az általa elkövetett bűncselekményért a felelősséget, miután tudatosan jutott olyan állapotba, amely bűncselekmény elkövetéséhez vezetett. Ez a szigorú rendelkezés is segítségünkre lesz abban, hogy