Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Tábori György: A körösi faúsztatás történetéből

JEGYZETEK 1. Banner János: Haán Lajos naplója. Kézirat. 1962. 23. old. A napló eredeti címe: ..Haán Lajos békéscsabai evang. lelkész naplója", a Magyar Nemzeti Murium Könyvtárának Kézirattárában, Qu. Hung. 1952. sz. alatt leltározva. 2. Ezzel a témával az alábbi szerzők foglalkoztak: Dankó Imre: Lápolás a Gyepesen. Néprajzi Közlemények. Budapest, 1963. 369—377. old.; Nyíri Antal: A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Alföldi Tud. Intézet tvkönyve II. Szeged, 1946—47. 194—298. old.; Juhász Antal: A tiszai tutajozás és a szegedi super-mesterség. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1960—62. 117—146. old.; Juhász Antal: A deszki hajóvontatók. Csongrád megyei múzeumi füzetek, 1966. 6. sz. 3. Dankó I.: i. m. 370—371. old. 4. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Eredetiből fordította: Nádor Jenő. Budapest, 1938. Tessedik munkájában faárakat közöl 1767-ből: „Egy pár deszka helyben 5—6—7 garas, egy fenyő 8—12 garas, öt—hat—hét darabból álló tutaj 6—7 tizenhetes, száz csomó nád 1—2 frt.", 1804-ben: ..Egy pár deszka 1—2 frt., egy fenyő 3—4 frt., egy tutaj la 6—10 frt.. száz köteg nád 10 frt." A nád csomója és kötege alatt valószínűleg kéve értendő. 5. Nyiri A.: i. m. ,,A láp szó eredetét Mészöly Gedeon fejtette meg a Szegedi Füzetekben (III. 86—143.). A láp régi szállítóeszköz, régebbi a hajónál. Az ugor népek vogul vízözöni regéik is emlegetik." 268. old. 6. Ue. „Szentesen e század elején még láp-nak nevezték a fenyőfaszálakból összehevederezett vízi alkotmányt, amit ma már Szentesen Is tutajnak neveznek." 266. old. 7. Dankó X.: i. m. 372. old. 8. Tessedik S.: i. m. 86. old. 9. Uo. 27. old. 10. Uo. 91. old. 11. A tiszai tutajosok is használták a piszkét, büszkét faúsztatás alkalmával, írja Juhász A,; A tiszai tutajozás és a szegedi super-mesterség c. munkájának 122. oldalán. Bazsali Ferenc: Orosházi városkép 343