Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az első nagy aratósztrájk Békés megyében (1872)
Az eset végül is a Belügyminisztériumban kötött ki, ahol a szolgabíró lett a vesztes. 7) A szegediek szökésére hivatkozva a szolgabíró azzal ijesztgette az alispánt, hogy „felbomlik minden kötelék", s azok a Szeged környéki aratómunkások is megszöknek, akik sztrájkolnak ugyan, de még Békés megyében vannak. (Számukat több százra tette. 8) A megyei közigazgatás feje, az alispán, még aznap (július 4-én) a belügyminiszterhez fordult, s a szolgabíró adatait és jelentésének hangulatát némileg túlozva ezt írja a munkásokról: „ . . . a birtokosok szorongó helyzetét (t. i. az aszályt. Sz. F.) nem méltányolva, szerződést és törvényt Jábbal tiporva oly túlcsigázott követelésekkel zaklatják a gazda közönséget, a miket végromlás nélkül nem lehet teljesíteni." Magatartásukat „valóságos Iázadás"-nak nevezi, amely lehetetlenné teszi a törvényes rend fenntartását. Kéri a belügyminisztert a szegedi rendőrkapitány rendreutasítására is, mert annak eljárása miatt „a lázongás vérszemet nyert". Végül azt is kéri, hogy szükség esetén katonai karhatalmat rendeljen ki a kormány Békés megyébe az elégedetlenkedő aratók ellen. 9 A belügyminiszterhez küldött sürgős beszámolón kívül azonnal intézkedett az alispán a rendelkezésre álló fegyveres erő kivezénylése iránt is: Távirati ú.ton utasította a csabai szolgabírót, hogy rögtön küldjön legalább négy lovas pandúrt Orosházára, „az arató zavarok lecsillapítására". 1 0 Három csendlegény a július 4-i esti vonattal meg is érkezett. Sajnos, a fennmaradt dokumentumok eléggé súlyos hiányai miatt nem tudjuk, mi lett a sztrájk folytatása. Minden bizonnyal kiegyezésre került sor a legtöbb helyen, némi bér javítással. 1 1 A korabeli megyei lap, a „Békés" sem mond ennél többet. 1 2 Egyetlenegyszer, 1872. július 7-i számában emlékezik meg az orosházi járásban kirobbant sztrájkról, s különösen a nagyszénási esetről. Érdekes viszont, hogy rövid tudósításának a lényege a szegedi rendőrkapitány magatartásának ismertetése. Az orosházi járásban több mint másfélezer agrárproletár részvételével kirobbant aratósztrájk továbbgyűrűzésének méreteit csak nagyon hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani, mivel levéltári dokumentumok hiányában egyetlen hírlapi közleményre 1 3 alapozhatunk csupán. Ez a forrás arról tanúskodik, hogy 1872. július első felében a kondorosi, a csabacsűdi és a Szarvashoz tartozó décsi pusztán ugyanúgy megtagadták az aratók a munkába állást, mint Orosháza környékén. A birtokosok ezeken a pusztákon is megtagadták a részesedés javítását, s azáltal igyekeztek munkára kényszeríteni a leszerződött munkásokat, hogy lefoglaltatták kis vagyonukat, holmijukat. Ezzel akarták anyagilag kárpótolni magukat, s az így szerzett pénzen napszámosokat próbáltak fogadni az aratás elvégzésére. Nem lehet megállapítani, hányan sztrájkolhattak a szarvasi járásban, de úgy vélem, nem tévedünk, ha több száz aratóra gondolunk. A. bérharc eredményeit megfelelő források híján — hosszas utánjárás sem vezetett eredményre — e járásra nézve sem tudjuk megmondani. Említést érdemel még, hogy a megyei lap a Szarvas-környéki bérmozgalmat az alábbi címen ismerteti: „Részesek strikk-ja". Alighanem ez az első használata a szónak a Békés megyei sajtóban, sőt országosan is a korábbiak közül való lehet, hiszen általánosabban csak a század végén terjedt el. 38
