Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az első nagy aratósztrájk Békés megyében (1872)

Az első nagy aratósztrájk jellege és értékelése Mint már láttuk, az 1872-es aratási bérharcok célja lényegében ugyanaz volt, mint a későbbieké: a nagyon csekély keresetet jelentő részesedés javítása, a feudális eredetű különszolgáltatások (robot, uzsora, ajándékok stb.) elhagyásának kikényszerítése, a személyes szabadság korlátozásának lazábbá tétele. Az aratósztrájkok eszközei később csiszolódtak, változatosabbak lettek. Alapvető különbséget állapíthatunk meg a bérküzdelmekben kifejezésre jutó politikai tudatosság tekintetében a kezdeti és a későbbi aratási munkamegtagadások között. Az 1872-es sztrájkokban még a legközvetlenebbül uralkodott a konkrét gazdasági cél és a forrásokból megállapíthatóan teljesen hiányzott a politikai szándék vagy állásfoglalás. Semmiféle nyomunk nincs arra vonatkozólag, hogy a tömeges bérharcok előzetes szervezkedés eredményei lettek volna; egyáltalán nincs még utalás sem arra nézve, hogy az aratók együttes fellépéséneli személy szerinti vezetője volt. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy az 1872-es sztrájkok a legközvetlenebb létérdektől vezettetett ösztönös megmozdulások voltak, ugyanúgy, mint a jobbágyidők számos ellenszegülése. Ettől függetlenül nagyon jelentős szerep jutott az első nagy sztrájkhullámnak is az agrárproletariátus öntudatra ébresztésében, az összetartás erejének megismertetésében, a feudális eredetű nagybirtok iránti gyűlölet elmélyítésében. Hozzájárult az 1872-es küzdelem a későbbi agrárszocialista szervezkedések és tudatos politikai megalapozottságú bérharcok légkörének előkészítéséhez is. DR. SZABÖ FERENC JEGYZETEK 1. Vö. Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849—1967. Szerk.: S. Sándor Pál. Bp. 1951. 291—292. Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849—1867. Iratok, összegyűjtötte és szerk.: Sashegyi Oszkár. Bp. 1959. 377. 2. S. Sándor Pál. 1. m. 217. 3. Alföld (aradi hetilap), 1872. május 11. „Közgazdászat. A vetések állása. (Békés megyei tudósítás.) 4. Gyulai Állami Levéltár (ezután: GYAL) Békés vármegye közgyűlési iratai 270 bgy/1872. A Békés vármegyei Gazdasági Egyesület 1871/72-i értesítőjének második és 1872/73-i értesítőjének első, egyesített füzete. Szerk.: Mokry Sámuel. Gyula, 1873. 24—25. 5. GYAL Békés vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1872. 270. sz. 6. GYAL Békés vármegye alispánjának elnöki iratai 703/1872. 7. A hosszúra nyúlt, s csak 1873 januárjában lezárt hatásköri vita iratainak lelőhelyei: Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztérium iratai 1873-111-17-1230. — Szegedi Állami Levéltár, Szeged város tanácsának iratai 6591A872. — GYAL Békés vármegye alispánjának iratai 3000/1872. alapsz. 8. GYAL Békés vármegye alispánjának elnöki iratai 703/1872. 9. Magyar Országos Levéltár, Belügyminisztérium iratai uo. 10. Mint a 8. sz. jegyzet. 11. Hiába próbálkoztunk az Országos Levéltárban őrzött Károlyi családi levéltárban levő iratokban is a kutatással, a dokumentumok nem maradtak meg. 12. Az aradi „Alföld" és a Szegeden akkoriban egyetlen lap, a „Szegedi Híradó" sem emlékpzik meg a sztrájkról. 13. Békés, 1872. július 14. „Szarvasi újdonságok, (július 11.) Részesek strikk-ja." 39