Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - G. Vass István: A Nagy Októberi Szocialista forradalom hatása Békés megyében

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM HATÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN Az I. világháború végén, 1917—18-ban az ország belső helyzete, múltból cipelt megkötöttségei s a háború elvesztése okozta súlyos külpolitikai helyzet szükségszerűen vezettek forradalmi válság kialakulásához. Ahhoz azonban, hogy valóban forradalom legyen Magyarországon, még hiányzott a megfelelő felkészültségű vezető réteg s a tömegek cselekvéséhez szükséges alapvető politikai tájékozottság. A forradalom ezen úgynevezett szubjektív eleme kialakulásában volt igen fontos szerepe az Októberi Forradalom hatásának. A címben jelzett kérdés vizsgálatát tehát nem pusztán az évfordulóra való emlékezés indokolja, de elengedhetetlenné teszi ezt a korszak alapvető problémáinak tisztázása iránti igény is. A februári forradalom nyomán fellépő béke-hangulat először természetesen a fronton éreztette hatását. A lövészárkok értelmetlen harcoktól és szenvedésektől megkínzott proletár-katonái, akiket a nacionalista szólamok időlegesen szembeállítottak egymással, megérezték az őket mélyebben összefűző szálakat, s a drótakadályok felett baráti jobbot nyújtottak egymásnak. Talán szükségtelen is bizonyítani, hogy a front-barátkozásokban a Békés megyeiek is tömegesen vettek részt. Azon túl, hogy a visszaemlékezők sokszor emlegetik, jól bizonyítja ezt a mellékelt fénykép is, mely Nagyszénásról került elő. A béke gondolata azonban nemcsak a fronton, de a hátországban is termékeny talajra talált. S hogy az oroszországi eseményekről szóló zavaros és áttekinthetetlen hírek ellenére milyen gyorsan terjedt, bizonyítja, hogy alig másfél hónappal a februári forradalom kitörése után — április 9-én — az alispán az oroszországi eseményekre utalva már a következőket jelenti: „Az állandó megfigyelés és ellenőrzés eredményeképp katonaszökevények elfogása, szabadságra bocsátott és újból be nem vonult katonák előállítása . . . néhány esetben már elő is fordult."

1 Az események teremtette új helyzetet természetesen ki-ki osztályhelyzetének és világnézetének megfelelően, másként értékelte. A megyei előkelőség s az őket kiszolgáló hivatalnokréteg pusztán a háborús lehetőségek „örvendetes" megjavulását, a végső győzelem kecsegtető közelségét látta.

2 Az ottani események társadalmi tartalmáról is képet alkothattak ugyan egyes hírekből, valamint a hazatérő hadifog5