Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

szemle A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI 1907—1918 Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete munkatársainak kutató, feltáró munkája újabb, szinte alig felbecsülhető, tudományos eredményé látott napvilágot a közelmúltban, az ismert MMTVD sorozatban. A dokumentum-forráskiadvány önmagában is bizonyítja, hogy tudományos igénnyel szerkesztett központi kiadványok, források, szakbibliográfiák nélkül a történettudomány előrehaladása lehetetlen a különböző szinteken. Nem lehetséges az adott kor vagy pedig adott koron belül, — mint esetünkben is — a társadalmi, politikai osztályharc fő erejének, a munkásmozgalomnak alapos megismerése. Tanulmányozva az előttünk fekvő kötetet, — amely első része csak a megjelölt periódusnak — szembetűnő értékként jelentkezik a szerkesztők történelmi látásának komplexitása, sokoldalúsága. Bizonyítéka ez annak, hogy történettudományunk, illetve kutatóink már kiküszöbölték a múlt némely hibáját. Hozzásegítve az olvasót ahhoz, hogy a munkásmozgalom adott szakaszáról általában és a szociáldemokrata munkásmozgalomról különösen reális képet alkothasson magának. A dokumentumkötet további értékét látjuk abban is, amit nem mindig és nem mindenhol hangsúlyozunk kellőképpen, tudniillik azt, hogy az efféle összetett forráskiadványok nagy mértékben elősegítik a helytörténetkutatást, a helytörténészek munkáját is. Ebben az összefüggésben is egyre jobban érzékelhető az országos történet és a helytörténet szükséges kapcsolata, összefüggése. Segítő viszony ez, amelyet igényelni kell, talán még fokozottabban is. Rátérve a kötet részletezőbb ismertetésére, éppen az előbbi gondolatot folytatnók abban, hogy a kötetben viszonylag kevés helytörténeti adattal, forrással találkozunk. Igaz ugyan, hogy nem ez az elsődleges feladata, de a komplexitás, a sokoldalúság ezt is fokozottabban követelné. A szemelvények kitérnek a szocialista munkásmozgalom akkori főirányát jelentő SZDP politikája mellett a kisebb szocialista vagy szocialisztikus áramlatokra is, mint pl. az anarcho-szindikalisták, a Mezőfi-féle újjászervezett szociáldemokrata mozgalmakra, az Áchim-féle parasztpárttal való kapcsolatra stb. A vidéki szociáldemokrata pártszervezetek, egyletek életéről is kevés irat beszél, ha csak a vidéki szocialista helyi lapok néhány cikkét nem számítjuk ide (pl. pécsi, győri stb. cikkeket). A kötet két fő szakaszra oszlik: Az elsőnek tartalma: a szociáldemokrata munkásság tömegmozgalmai a koalíciós kormány időszakában 1907—1909. Közvetlenül is és közvetve is talán ebben a periódusban tanulmányozható a bennünket közelebbről érdeklő agrárkérdés. Igen figyelemreméltó az a dokumentum, amely az SZDP 1908-as agrárprogram-tervezetét tárgyalja. Az SZDP leszögezte: „a föld magántulajdonának megszüntetését is végcéljának tekinti", de fontosnak tartja a mezőgazdaság gyakorlati problémájával való foglalkozást is. Értékesek azok a dokumentumok is, melyek az SZDP elméleti állásfoglalásait tükrözik 1908—1909 között. Az utóbbiak a fajelméletről, a revizionizmusról és a reformizmusról szóló hivatalos szociáldemokrata véleményeket összegezik. A kötet második nagy fejezete: a szociáldemokrata munkásság harca a munkapárti kormányok idején az általános, titkos választójogért és a háborús készülődés ellen 1910—1914. Ebből a szociáldemokrata 8 113