Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sass Ervin: Hogyan hasznosítják szabadidejüket a tótkomlósi gimnázium IV. osztályos tanulói?

— másrészt nincs megfelelő szakköri élet sem a művelődési otthonokban; sem Ifjúsági Házakban, ahol ilyen is .van, vagy szintén szűk hatókörű, és a spontán kialakult érdeklődők bázisára épít, — a községi könyvtár sem elég vonzó, vagy nincs megfelelő különálló olvasóterme, ahol klubszerű életet is lehetne szervezni, előadás-sorozatokat, összejöveteleket, irodalmi klubesteket tartani, vagy ha van (ez a ritkább) akkor a könyvtár vezetője nem ismeri munkájának ezt az oldalát és követelményeit. A felmérés világosan rámutat a tennivalókra a tótkomlósi és a környékről bejáró diákok esetében. Azon természetesen nem lehet változtatni, hogy a vidéki ől bejáró 13 diák az utazással járó időveszteséget elkerülhesse, itt csak arról lehet szó, ha tanáraik, vagy a község könyvtárosa például felhívná a figyelmüket arra, hogy az utazással járó félszabadidő egy részét aktívvá tehetik olvasással is. (Sokan azonban kora reggel álmosak, fáradtak, este, a visszautazáskor szintén). Az aktív szabadidő nagy részét tehát a televíziózás tölti ki (heti 7 óra). Az aktív szabadidő még fennmaradó több mint 50 százalékát kellene tehát differenciáltabban hasznosítani. A televízió műsora iránti igényből indulhatnának ki a művelődési otthonok, KISZ-klubok vezetői: klubjaikban rendszeres (és ügyesen irányított) tévé-nézést szervezhetnének, kialakítva a közös szórakozás, a műsor frappáns megbeszélésének módszerét és szokásait. A íiatalok az ilyen klubokban feltétlenül egymásra találnak, és a közös tévénézés jó íze más, közös klubfoglalkozásokra is serkentene. Ez már aztán szolgálhatná a differenciáltabb aktív-szabadidő hasznosítást, például filmviták, filmvetítések, szellemi vetélkedők, irodalmi klubestek stb. formájában, hol mire van inkább igény. Ez azonban már az igényfeltárás régióiba tartozik.) Az önművelést szolgáló aktív szabadidő jobb kihasználását eredményezné, ha a tótkomlósi és a környező községek művelődési otthonaiban változatosabb szakköri élet alakulna ki. A felmérés tanúsága szerint szakkörre jóformán egyáltalán nem jár a 30 diák közül egy sem, néhány sportszakkörös, egyetlen táncszakkörös és repülőmodellező a kivétel. A gyér érdeklődést azzal is magyarázhatjuk, hogy a nevezett községekben nem az igények megfelelő felmérésével szerveznek a népművelők szakköröket, vagy ha igénykielégítésre szerveznek is, azok tevékenysége gyorsan ellaposodik, nem marad vonzó, egyáltalán nem fejlődik. Javasolni lehetne, hogy a fiatalokat igen érdeklő természettudományokkal kapcsolatos szakkörök szervezését fontolnák meg (pl. repülőgépmodellező, hajómodellező, csillagászati, rádiós, televíziós stb.) vagy nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamokkal igyekezzenek társadalmasítani a népművelés e területét, pl. autóvezetői, traktorvezetői stb. tanfolyamok szervezésével is. Az önművelés esztétikai oldalát és a társadalmi érintkezés helyes szabályainak elsajátítását, a nemes szórakozást szolgálják az irodalmi szakkörök, irodalmi színpadok, kórusok, társastánc-klubok, melyek megszervezésére, tevékenységük gazdagítására a falusi művelődési otthonokban is kínálkozik jó lehetőség, a szakkörök vezetésére mindenütt megnyerhető egy-egy pedagógus, ugyanakkor ezek a szakkörök a diákfiatalság körében is nagy népszerűségnek örvendenének, mint ahogy erre már a gyakorlat szolgáltat példákat. A könyvtárak feladatait és lehetőségeit külön említve, sokat tehetnének a diákfiatalok aktív szabadidejének jobb beosztására, hasznosabb eltölI 111