Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - Dr. Tóth Sándor: Rizstermesztésünk néhány kérdése

c) fajtaproblémák, d) kedvezőtlen talajadottságok, e) időjárási tényezők. Ha figyelembe vesszük ezeket az okokat, az időjárási tényezőkön kívül valamennyi javítható, illetve szükséges javítani. Csak ezen okok kiküszöbölésével, a fennálló hiányosságok felszámolásával lehet emelni, illetve jövedelmezővé tenni rizstermesztésünket. A rizstermesztés színvonalának emelését szolgáló és megoldásra váró intézkedések kétirányúak: egyrészt a műszaki, másrészt az agrotechnikai feltételek javítása. Súlypontozva a megoldásra váró feladatokat, elsőként a műszaki feltételek javítását emelnénk ki, azért, mert a kedvező termesztési technológia alkalmazását ez teszi lehetővé. A hazánkban termesztett rizsfajták ugyanis a tenyészidő nagyobb részén állandó vízborítást igényelnek. Ez a vízborítás a rizstelepeken speciális műszaki berendezésekkel biztosítható. A rizstelepek műszaki berendezésének a rendeltetése az, hogy a rizs vízszükségletének kielégítéséhez a megfelelő vízmennyiséget a vízkivétel helyétől a területre szállítsák, és ott a rizsnövény igényeinek megfelelő vízborítást, valamint a terület tenyészidő alatti, illetve érés után, a betakarítás előtti víztelenítést lehetővé tegyék. Az öntözéses termesztés eredményességét lényegesen befolyásolja az öntözés kivitelezésének a minősége, melyet a jó műszaki berendezés tesz lehetővé. Az öntözés eredményességének fokozása érdekében olyan műszaki feltételeket kell kialakítani, amelyek a korszerű termesztés követelményeit kielégítik. Ez jelentősen kihat valamennyi növény eredményes öntözéses termesztésére. Különösen érvényes ez a rizstermesztésre berendezett öntözőtelepekre. Az elmondottakból kiindulva, a nagyüzemi rizstermesztésre berendezett rizstelepek műszaki berendezésével szemben az alábbi követelmények támaszthatók: 1. A tábla öntözőhálózata biztosítja a rizsvetés után a terület első elárasztását, legalább 15 napon belül. A vízlevezető hálózat pedig olyan kapacitásúra épüljön, hogy a tábla víztelenítése 6—10 nap időtartamon belül megoldható legyen. 2. A tábla minden kalitkája külön-külön, egymástól függetlenül elárasztható és vízteleníthető legyen. Különösen jelentős ez a rizs állatkártevői terjedésének megakadályozása, valamint az ellenük való védekezés szempontjából. 3. A tábla vízlevezető hálózatának üzemi vízszintje legalább 50 cm mély legyen a talajfelszíntől. Szükséges ez azért, mert így a talajvízszint káros megemelkedése, a talaj másodlagos szíkesedése elkerülhető. 4. Fontos körülmény az, hogy a terület műszaki berendezése ne akadályozza a nagyüzemi művelést. A táblán belül szabályos kalitkasorok épüljenek átjárható keresztgátakkal, amelyeken a talajművelő, vető és betakarító gépek — a gátak minimális rongálódása mellett — akadálytalanul átjárhassanak. A táblán belül agyagárok — amely egyrészt a gépi művelést akadályozza, másrészt gyomosodási góc — ne legyen. 56