Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 2. szám - Dr. Árvay József: A fiatalkorúak bűnözése Békés megyében
Az enyhébb elbírálás alá eső ügyeket a gyámhatóságok rendezik, igen eredményesen. Az ifjúság elleni bűntettek felderítése és tisztázása tekintetében az igazságügyi szervek nagyon sokat Köszönhetnek a gyámhatóságoknak. A Btk. idézett 274. §-a bírálható, mert rendelkezése szerint a bűncselekményt csak akkor lehet megállapítani, ha a szülő stb. magatartása súlyosan veszélyezteti a gyermek erkölcsi, szellemi stb. fejlődését. Habár az ifjúságvédelem elleni bűntett nem eredmény-bűncselekmény, tehát megvalósulásához nem szükséges a kiskorú valamely sérelmének a bekövetkezése (pl. idegbetegség, szellemi eltompulás, bűnelkövetés), — ügyészi vagy bírósági megállapításra csak akkor kerülhet sor, ha a gyermeket fenyegető veszély foka súlyosnak ítélhető. Ilyenkor pedig már az esetek többségében a gyermek valamilyen sérelme is megvalósult, illetőleg bekövetkezett. A gyámhatóságok — igen helyesen — már akkor is intézkednek a védő- és óvórendszabályok megtétele iránt, ha a veszélyhelyzet még nem súlyos, de kimenetelét tekintve a gyermek fejlődését nem kívánatos hatások érik. Ilyen esetekben a rendőrhatóságoknak is megvan a törvényes intézkedési lehetőségük. : Az ifjúság elleni bűntettek okai között első helyen szerepel a túlzott alkoholfogyasztás, melynek kriminogén hatását nem lehet kellően hangsúlyozni. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségűnek kell minősíteni azt a törvényes lehetőséget, mely szerint elvonó kezelésre való kötelezést a gyámhatóságok is kezdeményezhetnek. Szükséges, hogy ezzel a jogkörükkel a gyámhatóságok a jövőben bátrabban éljenek. Egyre ritkábban észlelhető már a szülők nagyfokú elmaradottsága, amely a legváltozatosabb formában veszélyeztetheti a gyermeket (pl. a csecsemő gondozásának, táplálásának elhanyagolása, nem megfelelő kivitelezése stb). Került olyan ügy is a bíróság elé, amikor a gyermek vérében a szakértők az éhezési vizenyőt is kimutatták, vagy volt olyan eset is, amikor a rendszeresen sötét szobában tartott gyermek a szabad levegőn elájult. Ma már a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó állami szervek tevékenységét szervezett társadalmi erők segítik. A társadalmasítás minél nagyobb ütemű megvalósítása érdekében szükségesnek mutatkozik a gyermekvédelmi albizottságok és munkaértekezletek jogkörének bővítése, eljárásuk egységes törvényi szabályozása. Még nem kielégítő a gazdasági szervek részvétele a gyermekvédelmi munkában, és feltétlenül szükséges, hogy a termelési érdekek mellett ennek a kiemelkedő társadalmi feladatnak a jelentőségét is felismerjék, és a lehetőségeknek megfelelően az albizottságok rendelkezésére bocsássák erőiket. db. arvay józsef 50